A hallgatók többek között tanulnak majd programozást, kárelemzést és kiberbiztonságot is.
Az országban elsőként indított harc- és páncélozott jármű szakmérnök képzést a Széchenyi István Egyetem - írja az intézmény a lapunknak küldött közleményében.
A győri székhelyű egyetemen a "munkaerőpiaci igényekre" reagálva indították el ebben a félévben a két féléves harc- és páncélozott jármű szakmérnök képzést, aminek elvégzésével "a páncélzat kialakításától a kétéltű járművek elemzésén át a kibervédelemig számos területen szereznek korszerű ismereteket azok, akik elvégzik" a képzést.
A szak ötletgazdája, Lakatos István professzor az induló képzéssel kapcsolatban azt mondta, hogy a cél olyan szakemberek képzése a harcjárműgyárak és a honvédség tiszti állománya számára, akik hosszú távon képesek kiszolgálni, támogatni és irányítani a harci járművek gyártását, fejlesztését, átalakítását, szervizelését és tesztelését.
"A hallgatók többek között a programozás, a valós idejű és felhőalapú adatfeldolgozás, a szabályozástechnika, az érzékelés és az adatgyűjtés, a kárelemzés és a diagnosztika, az infokommunikáció és a kiberbiztonság, a páncélzat kialakítása, a kétéltű járművek elemzése, valamint a tereptan, a katonaföldrajz és a geoinformatika területén szereznek naprakész ismereteket a gyakorlatorientált, részben személyes jelenléttel, részben online formában megvalósuló képzés során. A tantárgyakat – alkalmazott mechanika, fegyver- és lőszertechnika, járműelektronika-kibervédelem, páncélozás, harcjárműtechnika, kommunikációtechnológia – az egyetem munkatársai, illetve külsős, katonai szakemberek tartják" - írják.
A mérnöki végzettségű hallgatók a képzés végén harc- és páncélozott jármű szakmérnök, míg az azzal nem rendelkezők harc- és páncélozott gépjármű szakember végzettséget szereznek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
