Az alapítványi egyetemeken sem rózsás a helyzet, mégis akár több százezer forintnyi különbség is lehet az állami és alapítványi intézmények fizetései között.
Ahogyan arról már mi is beszámoltunk, bérrendezést követel az ELTE több mint ezer dolgozója a méltánytalan fizetések miatt. Ezt követően a BME oktatói is csatlakoztak a követeléshez, és hasonló aláírásgyűjtésbe kezdtek. Majd a a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatóinak közel hetven százaléka csatlakozott az akcióhoz.
Az alacsony bérek mostanra az oktatók nyílt levelei szerint az egyetemek működését és alapfunkcióik teljesítését is veszélybe sodorják: a doktoranduszok, tanársegédek, adjunktusok, oktatók elhagyják a pályát, fiatalok nem érkeznek, az oktatók kénytelenek másod- és harmadállásokat vállalni, saját kutatásaikat háttérbe szorítani – írta meg a G7.
Azt is kifejtették, hogy az állami egyetemeket a fenntartójuk hozza kényszerhelyzetbe: mivel az állami finanszírozási kvóta évek óta változatlan, az elértéktelenedést az egyetemeknek évről évre ki kell gazdálkodni, miközben költségeik folyamatosan emelkednek az infláció miatt. Ennek terhét pedig kénytelenek egyre inkább a munkavállalóikra tolni.
„Ha nem lenne egy teljesen más területen jobban fizető másodállásom, nem taníthatnék az egyetemen”
– mondta a lapnak egy a harmincas éveiben járó adjunktus, aki az ELTE-n dolgozik. A havi bére 421 181 forint, ami nettóban mintegy 280 ezer forint. Ez a 655 600 forintos decemberi nemzetgazdasági bruttó átlagbér kétharmadát sem éri el.
Egy vidéki, alapítványi egyetemen adjunktusként dolgozó forrás szerint ott sem sokkal jobb a helyzet: neki jelenleg nettó 342 ezer forint a fizetése, durván bruttó 500 ezer forint, ebben már benne van az útiköltség-támogatás is. Az alapítványi kiszervezés után mintegy 20 százalékkal emelkedett a bére, az emelést viszont nagyjából el is vitte az infláció. A G7 kapott aktuális, 2024. eleji béradatokat a Pécsi Tudományegyetemről, ahol a 425 adjunktus bruttó átlagbére 641 ezer, a 253 tanársegédé pedig 494 ezer forint volt.
Hiába nincs már egyetlen teljesen „üres” szak sem az idei felvételin, a 2026-os jelentkezési adatokból kiderült: több száz állami ösztöndíjas képzés van, amelyet senki sem írt be első helyre. A legtöbb ilyen szakra csak „mentőövként” jelentkeztek a diákok, különösen magas ezek között a pedagógusképzések aránya.
Mától indul a sorrendmódosítási időszak a középiskolai felvételin. Összeszedtük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A pécsieknek nem kell többé elviselniük a városképet csúfító politikai plakátokat.
@eduline.hu Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz #kulturalisdolgozok #restaurator #kultura #beremeles
♬ original sound - eduline.hu
A tavaszi félévtől 50, később akár 84 százalékkal emelkednek a tanulmányi ösztöndíjak az egyetemeken, amely a kormány bejelentése alapján már a 2026-os tavaszi félévtől érezhető lesz. Megkérdeztük az egyetemeket, hogy intézményenként náluk mennyivel növekednek az ösztöndíjak.
Kaphatnak jegyet a diákok a kompetenciamérésre?
