A diákok aggódnak, hogy az új törvényjavaslat miatt az állami egyetemeken szerezhető diploma értéke csökkenni fog, a minőségi felsőoktatás pedig csak az elit számára lesz elérhető.
A görög parlament jóváhagyta azt az új törvényjavaslatot, ami lehetővé teszi a külföldi magánegyetemek számára, hogy helyi egységeket nyissanak az országban – írta meg a Portfólió.
A kormány korábban már engedélyezte a fizetős alapítványi egyetemek létrehozását Görögországban, most azonban az ott megszerezhető diplomát is egyenértékűvé tette az állami egyetemekével. További céljaik között pedig az szerepel, hogy a külföldi felsőoktatási intézmények saját alintézményeket nyissanak az országban.
A változások ellen a diákok mellett a tanárok, a civil szervezetek és pártok már hetek óta tüntetnek, félve attól, hogy a jövőben ezzel ellehetetlenítik az átlagdiákokat a felsőoktatástól, ami majd csak az elit számára lesz hozzáférhető.
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök elmondása szerint jelenleg több mint 40 ezer diák tanul külföldön, az új szabályozással pedig azt szeretnék elérni, hogy a jövőben ennek a száma csökkenjen. Szerinte a jogszabály emelni fogja az ország felsőoktatásának versenyképességét.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
