Nem fogadják el a magyar diákok szakképzésben szerzett érettségijét a holland és dán egyetemek

Csak a magyar szakképzéssel van problémájuk, mert más országok jelentkezői esetében elfogadják a szakképzési érettségi bizonyítványt is.

  • Székács Linda

Frissítés (2024.03.12)

A magyar kormány lépéseket tesz az ügyben. Bővebb részletek itt:

Nem fogadják azokat a magyar diákokat a holland egyetemek, akik nem gimnáziumban, hanem szakképzésben szerezték meg az érettségijüket - vette észre egy szülő, amiről aztán a nedolgozzingyen.hu-n a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete számolt be.

A magyar diákok körében is népszerű maastrichti egyetemen míg például a Franciaországból érkező diákok esetében elfogadják a szakképzésben szerzett érettségi bizonyítványt, addig a magyar diákok feltételeként csak a gimnáziumi érettségi szerepel. A tillburgi egyetemen emellett nem csupán nem fogadják el, de egyenesen kizárják a szakgimnáziumokban vagy szakközépiskolákban szerzett érettségi alapján történő "pontszámítást."

De nem csak Hollandiának van problémája a magyar szakképzéssel. A dán SDU-n (University of Southern Denmark) a jelentkezőket kétféle lehetőség (kvóta) alapján vehetik fel. Az egyik, vagyis a kvóta 1 egy normál felvételi eljárás felvételi vizsga nélkül, amivel a férőhelyek nagyrészét általában fel is töltik. Ha maradnak még üres férőhelyek, azokat a 2-es kvóta szerint egy felvételi vizsga megírása után, annak eredményei alapján töltik fel. Az egyetem leírása szerint pedig a magyarországi szakképzében érettségizett diákoknak csak ez az egy lehetősége van, őket a kvóta 1 szerint nem veszik fel, mert Hollandiához hasonlóan nem fogadják el a bizonyítványukat, tehát mindenképp felvételi vizsgát kell írniuk.

Ez teljes mértékben ellentétes a magyar kormány azon törekvésével, hogy minden diákot a szakképzés felé terelnének, többek között magas ösztöndíjakkal is csábítva őket.

A PDSZ azt írja, hogy "az oktatási rendszer azonnali és teljes körű reformjára van szükség" ahhoz, hogy a diákok minőségi oktatásban részesülhessenek és az oktatás be tudja tölteni esélyteremtő funkcióját. Hozzáteszik, hogy ehhez megbecsült pedagógusokra van szükség, amihez elengedhetetlen a bérek rendezése, a státusztörvény bizonyos pontjainak visszavonása és a nevelést-oktatást közvetlnül segítő (NOKS-os) dolgozók, valamint a felsőoktatásban oktatók helyzetének rendezése.

"Gyermekeink külföldre vándorlását nem a különböző röghöz kötési trükkökkel kell megpróbálni megakadályozni, hanem valódi oktatási és életfeltételeket kell biztosítani, olyan társadalmi környezetet, ahol reális és vonzó jövőképet tudnak maguknak álmodni, majd megvalósítani!" - írják.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.