Nem fogadják el a magyar diákok szakképzésben szerzett érettségijét a holland és dán egyetemek

Csak a magyar szakképzéssel van problémájuk, mert más országok jelentkezői esetében elfogadják a szakképzési érettségi bizonyítványt is.

  • Székács Linda

Frissítés (2024.03.12)

A magyar kormány lépéseket tesz az ügyben. Bővebb részletek itt:

Nem fogadják azokat a magyar diákokat a holland egyetemek, akik nem gimnáziumban, hanem szakképzésben szerezték meg az érettségijüket - vette észre egy szülő, amiről aztán a nedolgozzingyen.hu-n a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete számolt be.

A magyar diákok körében is népszerű maastrichti egyetemen míg például a Franciaországból érkező diákok esetében elfogadják a szakképzésben szerzett érettségi bizonyítványt, addig a magyar diákok feltételeként csak a gimnáziumi érettségi szerepel. A tillburgi egyetemen emellett nem csupán nem fogadják el, de egyenesen kizárják a szakgimnáziumokban vagy szakközépiskolákban szerzett érettségi alapján történő "pontszámítást."

De nem csak Hollandiának van problémája a magyar szakképzéssel. A dán SDU-n (University of Southern Denmark) a jelentkezőket kétféle lehetőség (kvóta) alapján vehetik fel. Az egyik, vagyis a kvóta 1 egy normál felvételi eljárás felvételi vizsga nélkül, amivel a férőhelyek nagyrészét általában fel is töltik. Ha maradnak még üres férőhelyek, azokat a 2-es kvóta szerint egy felvételi vizsga megírása után, annak eredményei alapján töltik fel. Az egyetem leírása szerint pedig a magyarországi szakképzében érettségizett diákoknak csak ez az egy lehetősége van, őket a kvóta 1 szerint nem veszik fel, mert Hollandiához hasonlóan nem fogadják el a bizonyítványukat, tehát mindenképp felvételi vizsgát kell írniuk.

Ez teljes mértékben ellentétes a magyar kormány azon törekvésével, hogy minden diákot a szakképzés felé terelnének, többek között magas ösztöndíjakkal is csábítva őket.

A PDSZ azt írja, hogy "az oktatási rendszer azonnali és teljes körű reformjára van szükség" ahhoz, hogy a diákok minőségi oktatásban részesülhessenek és az oktatás be tudja tölteni esélyteremtő funkcióját. Hozzáteszik, hogy ehhez megbecsült pedagógusokra van szükség, amihez elengedhetetlen a bérek rendezése, a státusztörvény bizonyos pontjainak visszavonása és a nevelést-oktatást közvetlnül segítő (NOKS-os) dolgozók, valamint a felsőoktatásban oktatók helyzetének rendezése.

"Gyermekeink külföldre vándorlását nem a különböző röghöz kötési trükkökkel kell megpróbálni megakadályozni, hanem valódi oktatási és életfeltételeket kell biztosítani, olyan társadalmi környezetet, ahol reális és vonzó jövőképet tudnak maguknak álmodni, majd megvalósítani!" - írják.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.