Oscar-díjas filmet forgattak a BME egyik kollégiumában

A Baross Gábor Kollégium Díszterme lisszaboni bálteremként jelenik meg az Oscar-díjas Szegény párák című filmben.

  • Székács Linda

Mihalek Zsuzsa, a Magyarországon is forgatott Szegény párák díszletberendezője nyerte az Oscar-díjat a legjobb production design kategóriában a hétfő hajnalban tartott 96. Oscar-díj átadón.

Az Oscar-díjas filmmel kapcsolatban a BME a honlapján kiadott közleményében azt írja, Jórgosz Lánthimosz filmjének több jelenetét is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Baross Gábor Kollégiumában forgatták 2021 őszén, a kollégium díszterme a filmben lisszaboni bálteremként jelenik meg.

"Az előkészítő csapat gyönyörű munkát végzett a Díszteremben, még ha kihívást is jelentett az épület eredeti funkciója, hiszen folyamatosan szem előtt kellett tartaniuk, hogy hallgatók ott laknak, tanulnak, és pihennek. Emiatt nem lehetett bármikor fúrni, faragni, kopácsolni" - mondta Gondolovics-Tarró Anikó, a BME Kancellária Értékesítési és Szolgáltatási Igazgatóságának munkatársa.

Közleményében az egyetem azt írja, a felvételek során a film főszereplője, Emma Stone is megfordult a kollégiumban, a stáb pedig a filmforgatás után egy felújított és frissen festett termet hagyott hátra a kollégium közösségének.Hozzáteszik; a műegyetemi campuszon egyébként évi 10-15 filmet forgatnak minden műfajban, az egyetemi vizsgafilmektől kezdve a sorozatokig és nagyjátékfilmekig.

"A BME campus filmes szempontból nagyon felkapott, mert nagyon sokféle terület, építészeti stílus áll rendelkezésre" - írják.

A legjobb production design kategóriában nyert díjat egyébként Mihalek megosztottan kapta a kollégáival, Shona Heath és James Price-szal. A magyar díszletberendező sajnos nem volt jelen az eseményen.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.