Kimaradhattak a levelező munkarendű diákok az új tömegközlekedési tarifarendszer kedvezményeiből

Korábban részesülhettek utazási kedvezményekben a diákigazolványuknak köszönhetően, március 1-től azonban úgy tűnik, elestek tőle.

  • Székács Linda

"Tegnap elutasították a levelező munkarendű felsőoktatási hallgató 50%-os menetjegyváltását autóbuszon, mondván, hogy levelezős hallgatónak már nem jár a lakóhely és az oktatási intézmény közötti 50%-os utazási kedvezmény. Diákigazolványa van, érvényes" - tudatta egy olvasónk az Eduline szerkesztőségével.

Március 1-jén lépett életbe a Építési és Közlekedési Minisztérium által szorgalmazott, az egész országra érvényes új tömegközlekedési tarifarendszer. Számos korábbi kedvezménytípus megszűnt, helyette pedig újakat vezettek be. Többek között a 14 éven aluliak és a 65 éven felüliek, valamint a fogyatékkal élő személyek és kísérőik, és a nagycsaládosok is díjmentesen utazhatnak, míg a 14 és 25 év közöttiek egységesen 50 százalékos kedvezményt kapnak, amennyiben nem váltanak ország- vagy vármegyebérletet, míg a nappali és esti diákigazolvánnyal rendelkezők

bár a megjelent kormányrendelet szerint az eseti jegyekből nem kapnak kedvezményt, a 18 990 ezer forint árú országbérletet 90 százalékos kedvezménnyel, mindössze 1890 forintért vásárolhatják meg, a 9990 forintos vármegyebérleteket pedig 990 forintért.

A kedvezményrendszerben azonban sem a kormányrendeletben, sem pedig a Volánbusz vagy a Magyar Államvasutak (MÁV) oldalán nincs feltüntetve, hogy milyen utazási kedvezmények járhatnak a diákigazolvánnyal szintén rendelkező, de levelező munkarendben tanulmányokat végző diákoknak vagy egyetemi hallgatóknak. Ha pedig ők elmúltak 25 évesek, az azt jelenti, hogy korábban hiába vásárolhattak kedvezményes jegyeket a diákigazolványuk birtokában, mostantól, a március 1-től érvényes új tarifarendszer és kormányrendelet értelmében ezt már nem tehetik meg.

Az esettel kapcsolatban megkerestük a Volánbusz Zrt-t, cikkünk megjelenéséig azonban nem érkezett válasz a kérdéseinkre. Amennyiben válaszolnak, frissítjük cikkünket.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.