A Magyarországon tanuló egyetemisták mindössze körülbelül 10 százaléka külföldi állampolgár.
A külföldi állampolgárságú hallgatók aránya meghaladja a 10 százalékot a természettudomány, az agrár, a műszaki, a társadalomtudomány, valamint az orvos- és egészségtudomány képzési területeken, míg a pedagógusképzésben, jogi, államtudományi képzésekben és a sportképzés területén nem csupán a külföldiek aránya alacsony, hanem a kettős magyar állampolgároké is - szerepel a legfrissebb Eurostudent felmérésben.
A 2022-ben több mint harminc országban elvégzett kutatás magyarországi adatai szerint a hazai felsőoktatásban a hallgatók mintegy 90 százaléka magyar állampolgár - beleértve a kettős állampolgárokat is -, 87 százalékuk pedig Magyarországon is született.
Érdekesség ugyanakkor, hogy a nem magyarországi születésű hallgatók legnagyobb csoportja az adatok szerint nem valamelyik szomszédos országból és nem is más európai országból érkezett valamelyik magyar egyetemre. Közel 8 százalékuk ugyanis Európán kívülről származik. A szomszédos országokban születettek aránya mindössze 3 százalék, a távolabbi európai országokból származók aránya pedig 1 százalék.
"Összességében 10 százalékra tehető azoknak az aránya, akiknek az anyanyelve nem magyar" - teszik hozzá.
A legtöbb külföldi hallgató a mesterképzéseken van, ahol körülbelül a hallgatók 19 százaléka érkezett valamelyik más országból. Az osztatlan képzéseken 9, az alapképzéseken pedig 7 százalék a külföldi hallgatók aránya.
Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése, az óvodai nevelőket érintő kérdések, a digitális adminisztráció és az extrém időjárási helyzetek kezelése is.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Rendhagyó videóban kalauzolta végig a nézőket Lannert Judit az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium második emeletén. Az egykor Novák Katalin, Koncz Zsófia és Hornung Ágnes által használt irodatérben a szakember szerint a dolgozószobák sokkal inkább szolgálták a reprezentációt és a szépítkezést, mint a tényleges érdemi munkát.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alapvetően támogatja Lannert Judit 14 pontos, alsó tagozatokat érintő javaslatcsomagját, de azért vannak aggályaik.
Mutatjuk a pontos dátumokat tantárgyanként.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése, az óvodai nevelőket érintő kérdések, a digitális adminisztráció és az extrém időjárási helyzetek kezelése is.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt.
