Az átlagosnál kevesebben választanának ismét művészetközvetítési, államtudományi és pedagógusképzést.
A magyar egyetemisták 39 százaléka nem ajánlaná másoknak is a jelenlegi egyetemi képzését - derül ki az Eurostudent legfrissebb felméréséből.
A több mint harminc országban végzett nemzetközi kutatás magyar egyetemistákra vonatkozó részéből kiderül, hogy a hallgatóknak mindössze 61 százaléka ért egyet azzal, hogy másoknak is ajánlaná a jelenlegi képzését, 22 százalékuk azonban gyakran érzi úgy, hogy nem tartozik a felsőoktatásba.
Ennek ellenére a hallgatók 79 százaléka egyáltalán nem, vagy csak ritkán gondolkodik azon, hogy jelenlegi felsőoktatási tanulmányait abbahagyná, és csak bő egytizedük tartja eléggé valószínűnek, hogy időlegesen vagy véglegesen szünetelteti a jelenlegi felsőfokú tanulmányait.
Azzal kapcsolatban, hogy egy esetleges újraválasztás esetén ugyanazt az egyetemet és ugyanazt a szakot választanák-e, a megkérdezettek 42,4 százaléka adta azt a választ, hogy biztosan ugyanabban az intézményben tanulna, ugyanazt a szakot pedig a hallgatók 40 százaléka választaná biztosan, 37,7 százalékuk pedig valószínűleg.
Képzési területenként azonban látványos eltérések lehetnek.
"A legnagyobb arányban a hitéleti és a jogi képzési területen tanulók válaszoltak úgy, hogy valószínűleg vagy biztosan újraválasztanák szakjukat (93%, illetve 85%), míg a művészetközvetítés (71%), az államtudományi (72%) és a pedagógusképzésben (72%) az átlagosnál alacsonyabb a szakot legalább valószínűleg újraválasztani kívánók aránya" - írják.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
