Nem átlátható a tanárbér-emelés, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint a kormánynak ellenség helyett lehetőséget kellene látnia a szakszervezetekben

Jó lenne, ha ellenség helyett partnerként kezelné őket és a korrekció lehetőségét látná bennük.

  • Székács Linda

"A mostani emelés sem mértékében, sem koncepciójában nem átlátható, ráadásul újabb feszültségeket visz az egyébként is sok tekintetben túlterhelt rendszerbe" - közölte a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete a pedagógusbér-emeléssel kapcsolatban.

A január forró témája volt a pedagógusok decemberben bejelentett fizetésemelése. Orbán Viktor alig néhány nappal karácsony előtt, a december 21-i kormányinfón jelentette be, hogy januártól 32,2 százalékkal megemelik a pedagógusok béreit, a kormány azonban a részleteket csak később közölte. Az új szerződésekben foglaltak szerint a pedagógusok fizetése január 1-től nem lehet alacsonyabb, mint

  • gyakornok esetén bruttó 528 800 forint, ami 32,2 százalékos emelést jelent a korábbi bérekhez képest,
  • pedagógus I. kategóriában bruttó 538 ezer forint (31,2 százalékos emelés),
  • pedagógus II. kategóriában bruttó 555 ezer forint (29,1 százalékos emelés),
  • mesterpedagógus kategóriában bruttó 630 ezer forint (21,2 százalékos emelés),
  • a kutatótanárok esetében pedig bruttó 750 ezer forint (19 százalékos emelés).
Továbbá a kormányrendelet értelmében ezen felül kötelezően emelni kell azoknak a pedagógusoknak a fizetését
  • 2 százalékkal, ha a munkaköre betöltéséhez előírt szakképzettséget mesterképzésben (korábban egyetemi képzésben) szerezte, illetve
  • 4 százalékkal, ha matematika, digitális kultúra, természettudomány, integrált természettudomány, fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyat tanít, és megvan az ehhez szükséges képesítése is.

32 százalékos emelést viszont még így is szinte csak a gyakornokok kaptak, míg a további kategóriákban a tapasztalatok szerint átlagosan körülbelül 20 százalékos emelés valósult meg. Ezt támasztják alá a tanároktól érkezett visszajelzések is január végén és február elején, az új szerződések aláírása után, és ez derült ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének kérdőívéből is, ami szerint a pedagógusok 62,9 százaléka csak a fokozatához előírt minimumösszeget kapta meg, 13,1 százalék az előírt minimumnál többet, de nem annyit kapott, mint amennyire számított, és csupán 24 százalékuk kapta meg azt az összeget, amennyivel előzetesen is kalkulált.

A bérekkel kapcsolatban az egyik budapesti elitgimnázium 40 éve tanító pedagógusa az Eduline-nak azt mondta, a pályakezdők magasabb százalékú béremelése bérfeszültséget okozhat a tantestületekben, ami reméli, hogy nem kifejezetten a pályakezdő kollégákon csattan majd, hanem inkább az ezért felelős minisztériumon.

Mindezekre reagálva a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete azt írja:

"Helyes lépés, hogy a kezdő pedagógusok bérét jelentősen megemelve az egyre égetőbb tanárhiányt akarják enyhíteni, de a most alkalmazott bértábla nem differenciál, és így nem is motivál, a korábbi teljesítményt nem honorálja megfelelően. Maga az emelés az egyes munkakörökben nagyon eltérő lehet, a számítás módja pedig egyáltalán nem egyértelmű."

Hozzáteszik, hogy a kormány a mostani emeléssel sem vállalt garanciát arra, hogy a bérek értékállóságát biztosítsa. A korábban említett pedagógus szerint például az új szerződésükön nincs rajta hogy indexálva van-e a fizetés, és az sem, hogy bármihez képest emelkedik-e.

"Értelmezhetjük a mostani emelést egy hosszú folyamat fontos első lépéseként, amely a közoktatás válságára reagál, de az intézkedések már évekkel ezelőtt szükségesek lettek volna ahhoz, hogy a tanári pályát vonzóbbá tegyék és a pályaelhagyást megállítsák. Ahhoz, hogy a béremelés sikeres és tartós eredményeket hozó intézkedés legyen, arra van szükség, hogy a szakszervezetekkel és szakmai szervezetekkel végre leüljön a kormány érdemben tárgyalni. Ne ellenséget, hanem a korrekció lehetőségét lássa bennük, mert csak ez jelenthet garanciát az anomáliák csökkentésére" - teszi hozzá az FDSZ.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.