Jó lenne, ha ellenség helyett partnerként kezelné őket és a korrekció lehetőségét látná bennük.
"A mostani emelés sem mértékében, sem koncepciójában nem átlátható, ráadásul újabb feszültségeket visz az egyébként is sok tekintetben túlterhelt rendszerbe" - közölte a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete a pedagógusbér-emeléssel kapcsolatban.
A január forró témája volt a pedagógusok decemberben bejelentett fizetésemelése. Orbán Viktor alig néhány nappal karácsony előtt, a december 21-i kormányinfón jelentette be, hogy januártól 32,2 százalékkal megemelik a pedagógusok béreit, a kormány azonban a részleteket csak később közölte. Az új szerződésekben foglaltak szerint a pedagógusok fizetése január 1-től nem lehet alacsonyabb, mint
32 százalékos emelést viszont még így is szinte csak a gyakornokok kaptak, míg a további kategóriákban a tapasztalatok szerint átlagosan körülbelül 20 százalékos emelés valósult meg. Ezt támasztják alá a tanároktól érkezett visszajelzések is január végén és február elején, az új szerződések aláírása után, és ez derült ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének kérdőívéből is, ami szerint a pedagógusok 62,9 százaléka csak a fokozatához előírt minimumösszeget kapta meg, 13,1 százalék az előírt minimumnál többet, de nem annyit kapott, mint amennyire számított, és csupán 24 százalékuk kapta meg azt az összeget, amennyivel előzetesen is kalkulált.
A bérekkel kapcsolatban az egyik budapesti elitgimnázium 40 éve tanító pedagógusa az Eduline-nak azt mondta, a pályakezdők magasabb százalékú béremelése bérfeszültséget okozhat a tantestületekben, ami reméli, hogy nem kifejezetten a pályakezdő kollégákon csattan majd, hanem inkább az ezért felelős minisztériumon.
Mindezekre reagálva a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete azt írja:
"Helyes lépés, hogy a kezdő pedagógusok bérét jelentősen megemelve az egyre égetőbb tanárhiányt akarják enyhíteni, de a most alkalmazott bértábla nem differenciál, és így nem is motivál, a korábbi teljesítményt nem honorálja megfelelően. Maga az emelés az egyes munkakörökben nagyon eltérő lehet, a számítás módja pedig egyáltalán nem egyértelmű."
Hozzáteszik, hogy a kormány a mostani emeléssel sem vállalt garanciát arra, hogy a bérek értékállóságát biztosítsa. A korábban említett pedagógus szerint például az új szerződésükön nincs rajta hogy indexálva van-e a fizetés, és az sem, hogy bármihez képest emelkedik-e.
"Értelmezhetjük a mostani emelést egy hosszú folyamat fontos első lépéseként, amely a közoktatás válságára reagál, de az intézkedések már évekkel ezelőtt szükségesek lettek volna ahhoz, hogy a tanári pályát vonzóbbá tegyék és a pályaelhagyást megállítsák. Ahhoz, hogy a béremelés sikeres és tartós eredményeket hozó intézkedés legyen, arra van szükség, hogy a szakszervezetekkel és szakmai szervezetekkel végre leüljön a kormány érdemben tárgyalni. Ne ellenséget, hanem a korrekció lehetőségét lássa bennük, mert csak ez jelenthet garanciát az anomáliák csökkentésére" - teszi hozzá az FDSZ.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
