Jó lenne, ha ellenség helyett partnerként kezelné őket és a korrekció lehetőségét látná bennük.
"A mostani emelés sem mértékében, sem koncepciójában nem átlátható, ráadásul újabb feszültségeket visz az egyébként is sok tekintetben túlterhelt rendszerbe" - közölte a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete a pedagógusbér-emeléssel kapcsolatban.
A január forró témája volt a pedagógusok decemberben bejelentett fizetésemelése. Orbán Viktor alig néhány nappal karácsony előtt, a december 21-i kormányinfón jelentette be, hogy januártól 32,2 százalékkal megemelik a pedagógusok béreit, a kormány azonban a részleteket csak később közölte. Az új szerződésekben foglaltak szerint a pedagógusok fizetése január 1-től nem lehet alacsonyabb, mint
32 százalékos emelést viszont még így is szinte csak a gyakornokok kaptak, míg a további kategóriákban a tapasztalatok szerint átlagosan körülbelül 20 százalékos emelés valósult meg. Ezt támasztják alá a tanároktól érkezett visszajelzések is január végén és február elején, az új szerződések aláírása után, és ez derült ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének kérdőívéből is, ami szerint a pedagógusok 62,9 százaléka csak a fokozatához előírt minimumösszeget kapta meg, 13,1 százalék az előírt minimumnál többet, de nem annyit kapott, mint amennyire számított, és csupán 24 százalékuk kapta meg azt az összeget, amennyivel előzetesen is kalkulált.
A bérekkel kapcsolatban az egyik budapesti elitgimnázium 40 éve tanító pedagógusa az Eduline-nak azt mondta, a pályakezdők magasabb százalékú béremelése bérfeszültséget okozhat a tantestületekben, ami reméli, hogy nem kifejezetten a pályakezdő kollégákon csattan majd, hanem inkább az ezért felelős minisztériumon.
Mindezekre reagálva a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete azt írja:
"Helyes lépés, hogy a kezdő pedagógusok bérét jelentősen megemelve az egyre égetőbb tanárhiányt akarják enyhíteni, de a most alkalmazott bértábla nem differenciál, és így nem is motivál, a korábbi teljesítményt nem honorálja megfelelően. Maga az emelés az egyes munkakörökben nagyon eltérő lehet, a számítás módja pedig egyáltalán nem egyértelmű."
Hozzáteszik, hogy a kormány a mostani emeléssel sem vállalt garanciát arra, hogy a bérek értékállóságát biztosítsa. A korábban említett pedagógus szerint például az új szerződésükön nincs rajta hogy indexálva van-e a fizetés, és az sem, hogy bármihez képest emelkedik-e.
"Értelmezhetjük a mostani emelést egy hosszú folyamat fontos első lépéseként, amely a közoktatás válságára reagál, de az intézkedések már évekkel ezelőtt szükségesek lettek volna ahhoz, hogy a tanári pályát vonzóbbá tegyék és a pályaelhagyást megállítsák. Ahhoz, hogy a béremelés sikeres és tartós eredményeket hozó intézkedés legyen, arra van szükség, hogy a szakszervezetekkel és szakmai szervezetekkel végre leüljön a kormány érdemben tárgyalni. Ne ellenséget, hanem a korrekció lehetőségét lássa bennük, mert csak ez jelenthet garanciát az anomáliák csökkentésére" - teszi hozzá az FDSZ.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
