12 magyar intézmény is felkerült a világ „legzöldebb” egyetemeinek listájára

Ahogy már több éve, úgy idén is a Pécsi Tudományegyetem (PTE) vezeti az UI Greenmetric hazai rangsorát, ami a világ „legzöldebb” felsőoktatási intézményeiről készít listát.

Az 2023-as nemzetközi listán a PTE a 23. helyet szerezte meg, ami egy nagyon szép eredmény, ugyanis 1182 másik egyetemmel kellett versenybe szállnia.

Országos viszonylatban ezzel az eredménnyel ismét a dobogó legtetejére került. Második helyen követi a Szegedi Tudományegyetem, ami az összesített rangsorban a 77. helyen áll.

Magyarország harmadik legzöldebb egyeteme a Soproni Egyetem lett, ami pedig a 130. lett a nemzetközi listán.

A hazai egyetemek teljes rangsora a következő:

  1. Pécsi Tudományegyetem (21.)
  2. Szegedi Tudományegyetem (77.)
  3. Soproni Tudományegyetem (130.)
  4. Debreceni Egyetem (340.)
  5. Semmelweis Egyetem (348.)
  6. Eötvös Loránd Tudományegyetem (368.)
  7. Pannon Egyetem (583.)
  8. Budapesti Corvinus Egyetem (750.)
  9. Budapesti Gazdasági Egyetem (785.)
  10. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (870.)
  11. Miskolci Egyetem (1099.)
  12. Nyíregyházai Egyetem (1161.)

A rangsort a UI GreenMetric zöld kérdőíve alapján állították össze, ami hat témakört vizsgál: elhelyezkedés és infrastruktúra, energia és klímaváltozás, hulladék-, vízgazdálkodás, közlekedés, oktatás. Ezek közül a legnagyobb (21%) súlyú az energia és klímaváltozással, a legkisebb (10%) jelentőségű a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéskör.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.