A diplomások aránya a magyarázat a települések közötti kereseti különbségekre

Ahol több diplomás lakik, ott magasabb az átlagkereset.

  • Székács Linda

Míg Budapesten a nettó havi átlagkereset 370 ezer forint, a községek átlaga csak nettó 243 ezer, a megyei jogú városoké pedig 11 százalékkal magasabb az átlagnál, de óriási eltérések vannak a vármegyék között is - derül ki a GKI Gazdaságkutató Intézet 2022-es adataiból, amiről a hvg.hu számolt be.

A keresetekben jelentős területi különbségek vannak, aminek több oka is lehet. Egyrészt a települések eltérő gazdasági szerkezete, másrészt pedig az, hogy az "iparosodottabb és turizmusban is részt vevő vidékeken magasabbak a keresetek, mint az agrár jellegű településeken." Fontos ugyanakkor az is, hogy bizonyos területeken mekkora a magasabb végzettségűek, diplomások aránya.

2022-ben például ez 1,5 millió fő volt, ami 31,3 százalékos arány, Budán viszont 57,4 százalék - írják.

A kereseti különbségek kialakulásában egyébként ez lehet a legmeghatározóbb tényező, 2022-ben ugyanis a diplomások arányának 1 százalékpontos növekedése 5 ezer forinttal emelte meg a települési havi nettó átlagkeresetet.

A felmérés szerint a diplomások fizetése 38-95 százalékkal haladja meg a szakmunkásokét, így tehát ahol több diplomás lakik, ott a vásárlóerő is magasabb, ezért több szolgáltatásra van szükség ezeken a helyeken, ami több munkahelyet is teremt.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.