Ahol több diplomás lakik, ott magasabb az átlagkereset.
Míg Budapesten a nettó havi átlagkereset 370 ezer forint, a községek átlaga csak nettó 243 ezer, a megyei jogú városoké pedig 11 százalékkal magasabb az átlagnál, de óriási eltérések vannak a vármegyék között is - derül ki a GKI Gazdaságkutató Intézet 2022-es adataiból, amiről a hvg.hu számolt be.
A keresetekben jelentős területi különbségek vannak, aminek több oka is lehet. Egyrészt a települések eltérő gazdasági szerkezete, másrészt pedig az, hogy az "iparosodottabb és turizmusban is részt vevő vidékeken magasabbak a keresetek, mint az agrár jellegű településeken." Fontos ugyanakkor az is, hogy bizonyos területeken mekkora a magasabb végzettségűek, diplomások aránya.
2022-ben például ez 1,5 millió fő volt, ami 31,3 százalékos arány, Budán viszont 57,4 százalék - írják.
A kereseti különbségek kialakulásában egyébként ez lehet a legmeghatározóbb tényező, 2022-ben ugyanis a diplomások arányának 1 százalékpontos növekedése 5 ezer forinttal emelte meg a települési havi nettó átlagkeresetet.
A felmérés szerint a diplomások fizetése 38-95 százalékkal haladja meg a szakmunkásokét, így tehát ahol több diplomás lakik, ott a vásárlóerő is magasabb, ezért több szolgáltatásra van szükség ezeken a helyeken, ami több munkahelyet is teremt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
