Ahol több diplomás lakik, ott magasabb az átlagkereset.
Míg Budapesten a nettó havi átlagkereset 370 ezer forint, a községek átlaga csak nettó 243 ezer, a megyei jogú városoké pedig 11 százalékkal magasabb az átlagnál, de óriási eltérések vannak a vármegyék között is - derül ki a GKI Gazdaságkutató Intézet 2022-es adataiból, amiről a hvg.hu számolt be.
A keresetekben jelentős területi különbségek vannak, aminek több oka is lehet. Egyrészt a települések eltérő gazdasági szerkezete, másrészt pedig az, hogy az "iparosodottabb és turizmusban is részt vevő vidékeken magasabbak a keresetek, mint az agrár jellegű településeken." Fontos ugyanakkor az is, hogy bizonyos területeken mekkora a magasabb végzettségűek, diplomások aránya.
2022-ben például ez 1,5 millió fő volt, ami 31,3 százalékos arány, Budán viszont 57,4 százalék - írják.
A kereseti különbségek kialakulásában egyébként ez lehet a legmeghatározóbb tényező, 2022-ben ugyanis a diplomások arányának 1 százalékpontos növekedése 5 ezer forinttal emelte meg a települési havi nettó átlagkeresetet.
A felmérés szerint a diplomások fizetése 38-95 százalékkal haladja meg a szakmunkásokét, így tehát ahol több diplomás lakik, ott a vásárlóerő is magasabb, ezért több szolgáltatásra van szükség ezeken a helyeken, ami több munkahelyet is teremt.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
