Az össznépességhez képest viszonyítva a hallgatók aránya nálunk az egyik legkevesebb Európában.
A KSH nemrég frissített adataiból kiderült, hogy 2021-ben Magyarországon csak 2,96 százalék volt a hallgatók aránya a felsőfokú oktatásban az össznépesség százalékában - szúrta ki a Népszava. Ennél rosszabb eredmények csak három európai országban születtek:
A népességhez viszonyítva a legtöbb egyetemistával Törökország (9,84 százalék), Görögország (7,98 százalék) és Ciprus (5,94 százalék) rendelkezett.
Sokat elmond a helyzetről, hogy Magyarországon ez az adat 2013-ban még 3,63 százalék volt.
Ezzel párhuzamosan a hallgatók száma is drasztikusan csökkent. 2013-ban még közel 340 ezren tanultak a felsőoktatásban, ehhez képest 2023 első felében (2013 azonos időszakához viszonyítva) 48,5 ezerrel kevesebben jártak egyetemre
Polónyi István oktatáskutató a portálnak úgy fogalmazott, hogy a hallgatói létszám ilyen meredek zuhanásában nem kevés szerepe volt az Orbán-kormány 2013-as felsőoktatás-politikájának, a keretszámok és az államilag finanszírozott helyek csökkentésének, bizonyos szakok megszüntetésének vagy összevonásának, illetve a ponthatárok emelésének.
Eközben a fiatalokat egyre inkább a kormány a szakképzés irányába terelte, amelynek egyik eszköze az ösztöndíjrendszer. 2023-ban ha valaki legalább 4,5 -ös átlagot teljesít a szakképző iskolában vagy technikumban 59 ezer forintot kaphat, míg egy orvostanhallgató fantasztikus átlag és rengeteg teljesített kredit mellett is csak maximum 50 ezer forintot vihet haza.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
