Nagyot zuhant az egyetemisták száma az elmúlt tíz évben

Az össznépességhez képest viszonyítva a hallgatók aránya nálunk az egyik legkevesebb Európában.

A KSH nemrég frissített adataiból kiderült, hogy 2021-ben Magyarországon csak 2,96 százalék volt a hallgatók aránya a felsőfokú oktatásban az össznépesség százalékában - szúrta ki a Népszava. Ennél rosszabb eredmények csak három európai országban születtek:

  • Románia(2,93 százalék)
  • Szlovákia (2,59)
  • Luxemburg (1,20 százalék)

A népességhez viszonyítva a legtöbb egyetemistával Törökország (9,84 százalék), Görögország (7,98 százalék) és Ciprus (5,94 százalék) rendelkezett.

Sokat elmond a helyzetről, hogy Magyarországon ez az adat 2013-ban még 3,63 százalék volt.

Ezzel párhuzamosan a hallgatók száma is drasztikusan csökkent. 2013-ban még közel 340 ezren tanultak a felsőoktatásban, ehhez képest 2023 első felében (2013 azonos időszakához viszonyítva) 48,5 ezerrel kevesebben jártak egyetemre

Polónyi István oktatáskutató a portálnak úgy fogalmazott, hogy a hallgatói létszám ilyen meredek zuhanásában nem kevés szerepe volt az Orbán-kormány 2013-as felsőoktatás-politikájának, a keretszámok és az államilag finanszírozott helyek csökkentésének, bizonyos szakok megszüntetésének vagy összevonásának, illetve a ponthatárok emelésének.

Eközben a fiatalokat egyre inkább a kormány a szakképzés irányába terelte, amelynek egyik eszköze az ösztöndíjrendszer. 2023-ban ha valaki legalább 4,5 -ös átlagot teljesít a szakképző iskolában vagy technikumban 59 ezer forintot kaphat, míg egy orvostanhallgató fantasztikus átlag és rengeteg teljesített kredit mellett is csak maximum 50 ezer forintot vihet haza.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.