Az össznépességhez képest viszonyítva a hallgatók aránya nálunk az egyik legkevesebb Európában.
A KSH nemrég frissített adataiból kiderült, hogy 2021-ben Magyarországon csak 2,96 százalék volt a hallgatók aránya a felsőfokú oktatásban az össznépesség százalékában - szúrta ki a Népszava. Ennél rosszabb eredmények csak három európai országban születtek:
A népességhez viszonyítva a legtöbb egyetemistával Törökország (9,84 százalék), Görögország (7,98 százalék) és Ciprus (5,94 százalék) rendelkezett.
Sokat elmond a helyzetről, hogy Magyarországon ez az adat 2013-ban még 3,63 százalék volt.
Ezzel párhuzamosan a hallgatók száma is drasztikusan csökkent. 2013-ban még közel 340 ezren tanultak a felsőoktatásban, ehhez képest 2023 első felében (2013 azonos időszakához viszonyítva) 48,5 ezerrel kevesebben jártak egyetemre
Polónyi István oktatáskutató a portálnak úgy fogalmazott, hogy a hallgatói létszám ilyen meredek zuhanásában nem kevés szerepe volt az Orbán-kormány 2013-as felsőoktatás-politikájának, a keretszámok és az államilag finanszírozott helyek csökkentésének, bizonyos szakok megszüntetésének vagy összevonásának, illetve a ponthatárok emelésének.
Eközben a fiatalokat egyre inkább a kormány a szakképzés irányába terelte, amelynek egyik eszköze az ösztöndíjrendszer. 2023-ban ha valaki legalább 4,5 -ös átlagot teljesít a szakképző iskolában vagy technikumban 59 ezer forintot kaphat, míg egy orvostanhallgató fantasztikus átlag és rengeteg teljesített kredit mellett is csak maximum 50 ezer forintot vihet haza.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
