Uniós pénzekkel éltek vissza a zágrábi egyetemen

Uniós pénzekkel való visszaélés miatt vettek őrizetbe 29 személyt Horvátországban. A letartóztatottak között van egy dékán és egy professzor is, akiket hatáskörrel és a közbeszerzési eljárásokban való visszaéléssel, közokirat-hamisítással, valamint pénzmosással gyanúsítanak.

  • Eduline/MTI

A dékán és a professzor 2019 és 2023 között négy projekt keretében szervezett a zágrábi egyetem számára közbeszerzési pályázatokat összesen 5,9 millió euró értékben, ennek 85 százalékát az Európai Unió társfinanszírozta. Az Európai Ügyészség (EPPO) gyanúja szerint a dékán és a professzor visszaélt a közbeszerzési eljárásokból származó pénzeszközökkel, és olyan anyagi haszonra tettek szert, illetve juttattak hozzá másokat is, amelyek nem illették meg őket – olvasható az MTI-n.

A gyanúsítottak 28 beszerzési eljárást manipuláltak úgy, hogy kereskedelmi társaságokat, vállalkozásokat és ügyvédi irodákat juttattak előnyhöz, akik ezt követően a befizetett összeg egy részét visszafizették a dékánnak és a professzornak - olvasható a közleményben.

A horvát lapok korábban arról írtak, hogy az egyik uniós projekt keretén belül vásárolt Land Rover Discovery és Ford Ranger típusú terepjárót a dékán és a professzor magáncélra használták, egy másik projekt keretében tengeri kutatásra vásárolt jachtot pedig - hetente 3500 euróért - turisztikai célokra bérbe adták.

A gyanú szerint a dékán és a professzor, valamint a projektek kutatócsoportjainak 11 tagja és szakmai munkatársa 317 alkalommal számolt el hamis úti számlákat és napidíjakat olyan utazásokra, amelyek soha nem valósultak meg. A teljes becsült kár valamivel több mint 2 millió euró, amelyből az uniós költségvetésben keletkezett kár több mint 1,7 millió euró.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.