Miért tanulnak a norvég diákok magyar egyetemeken?

A KSH 2022-es népszámlálási adataiból kiderült több mint ezer norvég él a csak a magyar fővárosban, akiknek nagy része diák.

Budapesten 1037 norvég él. Közel 20 százalékuk az orvosi és az állatorvosi egyetemen tanul. A vidéki intézményeket is beleszámítva pedig közel 700 norvég hallgató jár valamelyik magyar orvosi egyetemre - írja a Telex.

A portál értesülései szerint a norvég hallgatók száma az egyes orvosi - és állatorvosi egyetemeken a következőképpen alakul a 2023/2024-es tanév első szemeszterében:

  • Semmelweis Egyetem: 156 fő
  • Állatorvostudományi Egyetem: 57 fő
  • Debreceni Egyetem: 4 fő
  • Szegedi Tudományegyetem: 17 fő
  • Pécsi Tudományegyetem: 451 fő

Felmerülhet a kérdés, miért ennyire népszerűek a magyar orvosi egyetemek a norvég diákok körében? Norvégiában négy egyetemen van orvosi képzés, de akkora igény van orvosokra, hogy ez kevésnek bizonyul. Jelenleg 3000 norvég diák tanul különböző európai országok, többek között Dánia, Lettország, Lengyelország és Szlovákia orvosi karain.

 

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.