A KSH 2022-es népszámlálási adataiból kiderült több mint ezer norvég él a csak a magyar fővárosban, akiknek nagy része diák.
Budapesten 1037 norvég él. Közel 20 százalékuk az orvosi és az állatorvosi egyetemen tanul. A vidéki intézményeket is beleszámítva pedig közel 700 norvég hallgató jár valamelyik magyar orvosi egyetemre - írja a Telex.
A portál értesülései szerint a norvég hallgatók száma az egyes orvosi - és állatorvosi egyetemeken a következőképpen alakul a 2023/2024-es tanév első szemeszterében:
Felmerülhet a kérdés, miért ennyire népszerűek a magyar orvosi egyetemek a norvég diákok körében? Norvégiában négy egyetemen van orvosi képzés, de akkora igény van orvosokra, hogy ez kevésnek bizonyul. Jelenleg 3000 norvég diák tanul különböző európai országok, többek között Dánia, Lettország, Lengyelország és Szlovákia orvosi karain.
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
