Miért tanulnak a norvég diákok magyar egyetemeken?

A KSH 2022-es népszámlálási adataiból kiderült több mint ezer norvég él a csak a magyar fővárosban, akiknek nagy része diák.

Budapesten 1037 norvég él. Közel 20 százalékuk az orvosi és az állatorvosi egyetemen tanul. A vidéki intézményeket is beleszámítva pedig közel 700 norvég hallgató jár valamelyik magyar orvosi egyetemre - írja a Telex.

A portál értesülései szerint a norvég hallgatók száma az egyes orvosi - és állatorvosi egyetemeken a következőképpen alakul a 2023/2024-es tanév első szemeszterében:

  • Semmelweis Egyetem: 156 fő
  • Állatorvostudományi Egyetem: 57 fő
  • Debreceni Egyetem: 4 fő
  • Szegedi Tudományegyetem: 17 fő
  • Pécsi Tudományegyetem: 451 fő

Felmerülhet a kérdés, miért ennyire népszerűek a magyar orvosi egyetemek a norvég diákok körében? Norvégiában négy egyetemen van orvosi képzés, de akkora igény van orvosokra, hogy ez kevésnek bizonyul. Jelenleg 3000 norvég diák tanul különböző európai országok, többek között Dánia, Lettország, Lengyelország és Szlovákia orvosi karain.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.