Maximum 10 pontot adna az MCC Középiskolás Programjára a Pécsi Tudományegyetem

A győri Széchenyi István Egyetemen 70 pont jár érte.

  • Székács Linda

Csak néhány szakon, és maximum 10 pontot adnának a Matthias Corvinus Collegiumban folytatott tanulmányokért a Pécsi Tudományegyetemen - határozott az egyetem szenátusa Lengvárszky Attila oktatási igazgató szerint, aki a Népszavának nyilatkozott.

Ahogy korábban már mi is megírtuk, a győri Széchenyi István Egyetemen akár 70 pontot is szerezhet a felvételi során az a középiskolás, aki elvégzi a Fidesz "janicsárképzőjeként" emlegetett MCC Középiskolás Programját. A híreket az MCC is megerősítette, kommunikációs osztályuk a Partizán kérésére azt írta;

“A program célja, hogy a középiskolai tananyagot kiegészítve segítse a pályaválasztást, felkészítse a diákokat a sikeres továbbtanulásra, és kezdő támogatást nyújtson egy hosszabb távú karrierút tervezéséhez is. A 2002 óta működő programban jelenleg 24 helyszínen 4500 középiskolás diák tanul, akik szombati intenzív képzési alkalmakon, klubdélutánokon, valamint e-learning-kurzusokon vesznek részt. A KP-s diákok egy sikeres félév teljesítése érdekében szemeszterenként legalább 30—40 órát töltenek tanulással, az iskolai tevékenységükön felül.”

A győri egyetem az MCC-s tanulmányokért már a 2024-es felvételin is pontokat ad, a jövőben pedig a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem is intézményi pontokként számolná el a tagságot, ami a Széchenyi István Egyetemen több pontot ér, mint az emelt érettségi, vagy bizonyos intézményekben a felsőfokú nyelvvizsga.

"Lehet, hogy hamarosan törvényt hoznak róla, hogy aki az MCC-re jár, azt kötelező felvenni az egyetemre. Csak orvosira nem, mert az mégiscsak kockázatos lenne " - jegyezte meg a Népszavának egy jogi karra járó pécsi egyetemista.

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.