Petícióval fordult az Európai Parlamenthez négy magyar diákszervezet az Erasmus-ügy miatt

A Erasmus-ösztöndíjak befagyasztása több mint 182 ezer diákot érint.

  • Székács Linda

A Nemzeti Ifjúsági Tanács Szövetség, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége közös beadvánnyal fordult az Európai Unióhoz, melyben azt kérik, hogy az unió illetékes intézményei vonják ki az oktatást az uniós költségvetés védelmét szolgáló intézkedések alól - számolt be róla a Népszava.

Az Európai Parlament petíciós szakbizottsága szerdán tárgyalt a diákszervezetek beadványáról. A szerzőket képviselő Turi Ádám szerint az Erasmus-ösztöndíjak januárban történt ideiglenes befagyasztása, és így a külföldi ösztöndíj lehetőségektől való elesés 21 oktatási intézmény 182 ezer diákját érintheti, ami az egyetemi hallgatók 62 százaléka. Turi szerint sajnálatos, hogy az unió intézkedéseit épp a diákok szenvedik el, ráadásul úgy véli, ezzel a céljukat, vagyis a költségvetés védelmét sem érik el.

Az Európai Bizottság képviselője szerint az ügy megoldása még mindig a magyar kormányon múlik, és a

"a budapesti hatóságoknak kell meghozniuk azokat az intézkedéseket, amelyek eloszlatják az uniós támogatások nem szabályos felhasználásával kapcsolatos aggodalmakat a közalapítványi formában működő egyetemeken."

Ezzel szemben a magyar kormány egyelőre nem is kérte a brüsszeli döntés felülvizsgálatát, ami azt jelzi, hogy még mindig nem teljesítette a megoldáshoz szükséges feltételeket.

 

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.