850 ezer brit friss diplomás kezdte el azelőtt törleszteni a diákhitelét, hogy ezt elvárták volna tőle

Ugyanis a brit rendszerben keresetfüggő, mikor kell elkezdeni visszafizetni és ők nem kerestek még a határérték felett. Ebben az esetben lehet kérni visszatérítést, de nem egyszerű a helyzet.

  • Tarnay Kristóf

A diákhitel visszafizetése nem ugyanúgy működik az egyes országokban. Nálunk, ha még nem vagy 45, négy hónappal a hallgatói jogviszonyod lejárta után kell elkezdeni törleszteni és a törlesztőrészlet a harmadik évtől igazodik a keresetedhez. Az Egyesült Királyságban azonban ennél jelentősebb mértékben idomul a rendszer ahhoz, hogy diplomázás után mennyi a fizetésed. A visszafizetést ugyanis elkezdeni is csak akkor kell, ha a hatféle – nem általad kiválasztható – konstrukció szerinti heti, havi vagy éves minimumot eléri a bruttó jövedelmed. Havi számításban például 790 ezertől 1 millió 40 ezerig terjed az alsó határ „csomagonként”.

Ez alatt is el lehet kezdeni előtörleszteni, de nem szükséges. Mégis sokan megteszik, egy diákpénzügyekkel foglalkozó weboldal kikérte közadatigénylésként a brit diákhitel-cégtől a még nem szükséges és a felesleges törlesztéseket és azt kapták, hogy 2021-22-ben 850 ezernél is több diák kezdte el visszafizetni a diákhitel-tartozását, amikor még nem is kellett volna, hiszen a jövedelmük túl alacsony volt, erről a The Guardian írt. A lap szerint a több százezer diák által feleslegesen visszafizetett tartozás több száz millió font értékű volt.

De nem csak így fizetett az is, akinek nem muszáj, további 50 ezren voltak, akik azután is utalták a részleteket, hogy már kinullázták a tartozásukat, 39 ezren tévedésből túl hamar kezdték el utalni – bár a cikkből nem egyértelmű, ők miben különböznek az elején említettektől – 200 ezren pedig nem az őket érintő konstrukció szerint törlesztettek. Mind a négyféle téves visszafizetés többször fordult elő, mint a korábbi években. Aki a már törlesztett összegen felül fizet, annak jellemzően automatikusan visszautalják a különbözetet, ám az idő előttieknél a helyzet nem ilyen egyszerű. Limit alatti fizetéssel ugyanis el lehet kezdeni már előtörleszteni, ha valaki szeretné hamarabb kinullázni a tartozását, így a diákhiteles cégnél nem is tudhatják, tudatosan fizet valaki az alacsonyabb jövedelme ellenére is vagy pedig csak félreértésből.

Ha az utóbbi történt, vissza lehet igényelni az idő előtt befizetett összeget, de ezt az érintettek alig 2 százaléka teszi meg. A helyzetet ráadásul bonyolítja, hogy az ember fizetése évközben változhat is, így megesik, hogy valaki a havi keresete alapján elkezd törleszteni, de az éves jövedelme nem éri el a limitet, így elvileg visszaigényelhetné az egész éves befizetéseit. Ráadásul a kormányzati tervek szerint le is fogják szállítani az egyik összeghatárt, így például a szeptemberben kezdő angliai diákok már e szerint kezdhetik majd el a törlesztést. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy sokan épp a határ környékén keressenek, amivel a folyamatos odafigyelésükön múlik, nem fizetnek-e feleslegesen.

A diákhitel-központ ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a levonást a szigetországban a munkáltatók teszik meg heti vagy havi kereset alapján, így velük kell egyeztetni, ha ezt túl hamar tették meg. Közlésük szerint a befizetések többsége pontos és rutinszerűen visszatérítik azokat, amelyek nem. A tavalyi évben például közel 78 ezer ügyfelükkel tettek így. Hozzátéve, hogy akinek az előző évben végül a limit alá esett a jövedelme, az ellenőrizze a fiókját és vegye fel velük a kapcsolatot. Az adatokat kikérő oldal pénzügyi szakértője is erre buzdított, hogy a hallgatók ellenőrizzék, nem jár-e nekik visszatérítés.

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Joshua Hoehne, Unsplash)

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.