Itt a teljes lista: ezek a legjobb magyar egyetemek a HVG 2023-as felsőoktatási rangsorában

Bár a lista még tavaly novemberben jelent meg, a felsőoktatási felvételi miatt újra aktuális. Mutatjuk a rangsort.

  • Székács Linda

Évek óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti a HVG összetett felsőoktatási rangsorát. A 2022-es listához képest viszont történtek változások az egyetemi rangsorban. Helyet cserélt például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem, ami tavaly még a harmadik helyen volt, idén viszont már a másodikon, de a 2022-es lista hetedik helyéről az ötödik helyre menetelt a Semmelweis Egyetem is, a Corvinus pedig a kilencedikről a hatodik helyre ugrott.

Mutatjuk, hogyan alakult a 2023-as rangsor:

  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)
  2. Szegedi Tudományegyetem (SZTE)
  3. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)
  4. Debreceni Egyetem (DE)
  5. Semmelweis Egyetem (SE)
  6. Budapesti Corvinus Egyetem (CORVINUS)
  7. Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE)
  8. Károli Gáspár Református Egyetem (KRE)
  9. Pécsi Tudományegyetem (PTE)
  10. Pannon Egyetem (PE)
  11. Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)
  12. Miskolci Egyetem (ME)
  13. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem  (MATE)
  14. Széchenyi István Egyetem (SZE)
  15. Állatorvostudományi Egyetem (ATE)
  16. Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE)
  17. Óbudai Egyetem (OE)
  18. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE)
  19. Soproni Egyetem (SOE)
  20. IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS)
  21. Nyíregyházi Egyetem (NYE)
  22. Budapesti Metropolitan Egyetem (METU)
  23. Testnevelési Egyetem (TE)
  24. Dunaújvárosi Egyetem (DUE)
  25. Kodolányi János Egyetem (KJE)
  26. Neumann János Egyetem (NJE)
Az idei listából kimaradtak ugyanakkor olyan jelentős intézmények, mint például a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem is. Ezt a rangsor készítői azzal indokolták, hogy ezeket az intézményeket oktatói kiválóság alapján az idei évben nem rangsorolták, ezért az összetett rangsorban sem szerepelnek.
A kimaradt intézmények listája a következő:
  • Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF)
  • Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE)
  • Edutus Egyetem (EDUTUS)
  • Eötvös József Főiskola (EJF)
  • Gábor Dénes Főiskola (DGF)
  • Gál Ferenc Egyetem (GFE)
  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LZFE)
  • Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE)
  • Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE)
  • Milton Friedman Egyetem (MILTON)
  • Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME)
  • Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE)
  • Tokaj-Hegyalja Egyetem (THE)

Hogyan áll össze a rangsor?

A HVG Diploma rangsora idén is több – a hallgatói és az oktatói kiválóságot mérő – alrangsorból állt össze. Számított például az elsőhelyes jelentkezők száma, a felvett hallgatók pontátlaga, a nyelvvizsgával felvettek aránya és a középiskolai versenyeken helyezettek száma is.

Az oktatói lista készítésekor is több szempontot használtak: a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya mellett az egy oktatóra jutó hallgatók száma, illetve az MTA-címmel rendelkező oktatók aránya is számított.

A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek.

 

Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen úti célt találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 különszámát itt rendelhetitek meg.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.