Itt a teljes lista: ezek a legjobb magyar egyetemek a HVG 2023-as felsőoktatási rangsorában

Bár a lista még tavaly novemberben jelent meg, a felsőoktatási felvételi miatt újra aktuális. Mutatjuk a rangsort.

  • Székács Linda

Évek óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti a HVG összetett felsőoktatási rangsorát. A 2022-es listához képest viszont történtek változások az egyetemi rangsorban. Helyet cserélt például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem, ami tavaly még a harmadik helyen volt, idén viszont már a másodikon, de a 2022-es lista hetedik helyéről az ötödik helyre menetelt a Semmelweis Egyetem is, a Corvinus pedig a kilencedikről a hatodik helyre ugrott.

Mutatjuk, hogyan alakult a 2023-as rangsor:

  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)
  2. Szegedi Tudományegyetem (SZTE)
  3. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)
  4. Debreceni Egyetem (DE)
  5. Semmelweis Egyetem (SE)
  6. Budapesti Corvinus Egyetem (CORVINUS)
  7. Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE)
  8. Károli Gáspár Református Egyetem (KRE)
  9. Pécsi Tudományegyetem (PTE)
  10. Pannon Egyetem (PE)
  11. Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)
  12. Miskolci Egyetem (ME)
  13. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem  (MATE)
  14. Széchenyi István Egyetem (SZE)
  15. Állatorvostudományi Egyetem (ATE)
  16. Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE)
  17. Óbudai Egyetem (OE)
  18. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE)
  19. Soproni Egyetem (SOE)
  20. IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS)
  21. Nyíregyházi Egyetem (NYE)
  22. Budapesti Metropolitan Egyetem (METU)
  23. Testnevelési Egyetem (TE)
  24. Dunaújvárosi Egyetem (DUE)
  25. Kodolányi János Egyetem (KJE)
  26. Neumann János Egyetem (NJE)
Az idei listából kimaradtak ugyanakkor olyan jelentős intézmények, mint például a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem is. Ezt a rangsor készítői azzal indokolták, hogy ezeket az intézményeket oktatói kiválóság alapján az idei évben nem rangsorolták, ezért az összetett rangsorban sem szerepelnek.
A kimaradt intézmények listája a következő:
  • Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF)
  • Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE)
  • Edutus Egyetem (EDUTUS)
  • Eötvös József Főiskola (EJF)
  • Gábor Dénes Főiskola (DGF)
  • Gál Ferenc Egyetem (GFE)
  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LZFE)
  • Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE)
  • Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE)
  • Milton Friedman Egyetem (MILTON)
  • Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME)
  • Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE)
  • Tokaj-Hegyalja Egyetem (THE)

Hogyan áll össze a rangsor?

A HVG Diploma rangsora idén is több – a hallgatói és az oktatói kiválóságot mérő – alrangsorból állt össze. Számított például az elsőhelyes jelentkezők száma, a felvett hallgatók pontátlaga, a nyelvvizsgával felvettek aránya és a középiskolai versenyeken helyezettek száma is.

Az oktatói lista készítésekor is több szempontot használtak: a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya mellett az egy oktatóra jutó hallgatók száma, illetve az MTA-címmel rendelkező oktatók aránya is számított.

A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek.

 

Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen úti célt találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 különszámát itt rendelhetitek meg.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.