Csak egy magyar egyetem szerepel a THE legfrissebb felsőoktatási rangsorában

A napokban tette közzé a legfrissebb felsőoktatási rangsorát a Times Higher Education, ami egészen rendhagyó módon a kifejezetten a "fiatal", maximum 50 évvel ezelőtt alapított felsőoktatási intézményeket listázza.

  • Székács Linda

A Young University Rankings nevű rangsor összeállításakor ugyanazokat a szempontokat vették figyelembe, mint amiket az általános világrangsor készítésénél, mindössze annyi különbséggel, hogy kisebb hangsúlyt kap a "hírnév", hiszen ennek kiépítésére jóval kevesebb idő állt rendelkezésükre, mint a több száz éves társaiknak.

Az egyetemeket tehát itt is az oktatás, kutatás, tudásátadás és nemzetközi szerep alapján értékelték, az idei listában egészen pontosan 605 oktatási intézményt, amik között egy magyar egyetem, a 2010-ben alapított Óbudai Egyetem is helyet kapott, méghozzá a 351-400. helyen.

Az intézmény egyébként már a 2022-es rangsorban is szerepelt, akkor a 301-350. helyre sorolták, a 2021-es rangsorba viszont még nem szerepelt.

A "feltörekvők" között van ugyanakkor még két magyar egyetem, a győri székhelyű Széchenyi István Egyetem és a Soproni Egyetem, amik - bár biztosították a szükséges adatokat - az idei évben még nem feleltek meg a kritériumoknak, így "reporter" státusszal szerepelnek a rangsorban. Ilyen egyetemekből összesen 358 van az idei listában.

 

Times Higher Education Young University Rankings

A rangsor első helyét a szingapúri Nanyang Technological University szerezte meg, amit a kínai The Hong Kong University of Science and Technology követ, de dobogós helyen végzett egy európai egyetem, a párizsi székhelyű Paris Sciences et Lettres is. Az európai országok közül egyébként Franciaországnak sikerült a legtöbb - összesen húsz - fiatal egyetemét bejuttatnia a listába, míg az olasz Humanitas University rögtön a lista 29. helyére ugrott.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.