A napokban tette közzé a legfrissebb felsőoktatási rangsorát a Times Higher Education, ami egészen rendhagyó módon a kifejezetten a "fiatal", maximum 50 évvel ezelőtt alapított felsőoktatási intézményeket listázza.
A Young University Rankings nevű rangsor összeállításakor ugyanazokat a szempontokat vették figyelembe, mint amiket az általános világrangsor készítésénél, mindössze annyi különbséggel, hogy kisebb hangsúlyt kap a "hírnév", hiszen ennek kiépítésére jóval kevesebb idő állt rendelkezésükre, mint a több száz éves társaiknak.
Az egyetemeket tehát itt is az oktatás, kutatás, tudásátadás és nemzetközi szerep alapján értékelték, az idei listában egészen pontosan 605 oktatási intézményt, amik között egy magyar egyetem, a 2010-ben alapított Óbudai Egyetem is helyet kapott, méghozzá a 351-400. helyen.
Az intézmény egyébként már a 2022-es rangsorban is szerepelt, akkor a 301-350. helyre sorolták, a 2021-es rangsorba viszont még nem szerepelt.
A "feltörekvők" között van ugyanakkor még két magyar egyetem, a győri székhelyű Széchenyi István Egyetem és a Soproni Egyetem, amik - bár biztosították a szükséges adatokat - az idei évben még nem feleltek meg a kritériumoknak, így "reporter" státusszal szerepelnek a rangsorban. Ilyen egyetemekből összesen 358 van az idei listában.
A rangsor első helyét a szingapúri Nanyang Technological University szerezte meg, amit a kínai The Hong Kong University of Science and Technology követ, de dobogós helyen végzett egy európai egyetem, a párizsi székhelyű Paris Sciences et Lettres is. Az európai országok közül egyébként Franciaországnak sikerült a legtöbb - összesen húsz - fiatal egyetemét bejuttatnia a listába, míg az olasz Humanitas University rögtön a lista 29. helyére ugrott.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
