Csak egy magyar egyetem szerepel a THE legfrissebb felsőoktatási rangsorában

A napokban tette közzé a legfrissebb felsőoktatási rangsorát a Times Higher Education, ami egészen rendhagyó módon a kifejezetten a "fiatal", maximum 50 évvel ezelőtt alapított felsőoktatási intézményeket listázza.

  • Székács Linda

A Young University Rankings nevű rangsor összeállításakor ugyanazokat a szempontokat vették figyelembe, mint amiket az általános világrangsor készítésénél, mindössze annyi különbséggel, hogy kisebb hangsúlyt kap a "hírnév", hiszen ennek kiépítésére jóval kevesebb idő állt rendelkezésükre, mint a több száz éves társaiknak.

Az egyetemeket tehát itt is az oktatás, kutatás, tudásátadás és nemzetközi szerep alapján értékelték, az idei listában egészen pontosan 605 oktatási intézményt, amik között egy magyar egyetem, a 2010-ben alapított Óbudai Egyetem is helyet kapott, méghozzá a 351-400. helyen.

Az intézmény egyébként már a 2022-es rangsorban is szerepelt, akkor a 301-350. helyre sorolták, a 2021-es rangsorba viszont még nem szerepelt.

A "feltörekvők" között van ugyanakkor még két magyar egyetem, a győri székhelyű Széchenyi István Egyetem és a Soproni Egyetem, amik - bár biztosították a szükséges adatokat - az idei évben még nem feleltek meg a kritériumoknak, így "reporter" státusszal szerepelnek a rangsorban. Ilyen egyetemekből összesen 358 van az idei listában.

 

Times Higher Education Young University Rankings

A rangsor első helyét a szingapúri Nanyang Technological University szerezte meg, amit a kínai The Hong Kong University of Science and Technology követ, de dobogós helyen végzett egy európai egyetem, a párizsi székhelyű Paris Sciences et Lettres is. Az európai országok közül egyébként Franciaországnak sikerült a legtöbb - összesen húsz - fiatal egyetemét bejuttatnia a listába, míg az olasz Humanitas University rögtön a lista 29. helyére ugrott.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.