Egy fél évszázada működő kutatási finanszírozási ügynökség, a COST pénzeiből sem érkezhetnek a magyar felsőoktatás nagy részébe.
Miközben az Erasmus-programok jövője továbbra is függőben van, újabb nemzetközi lehetőségektől esik el a hazai felsőoktatás alapítványi fenntartásba került része. „Az Erasmus és Horizont után a COST Akció pályázatok is mehetnek a levesbe az alapítványi egyetemeken” – írta Twitter-oldalán Kemenesi Gábor, a pécsi egyetem adjunktusa.
COST shall suspend cooperation with the Hungarian legal entities implied by the Council Decision 2022/2056. As of July 4th 2023. Az Erasmus és Horizon után a COST action palyazatok is mehetnek a levesbe az alapítványi egyetemeken.������������@Telexhu
— Gabor Kemenesi (@GaborKemenesi) July 4, 2023
A COST, azaz az Európai együttműködés a tudományos és műszaki kutatások területén egy ötven éve működő, kutatási és innovációs hálózatok számára létrehozott finanszírozási ügynökség. Ez úgynevezett „Akciókon” keresztül igyekszik összekapcsolni kutatási kezdeményezéseket Európa-szerte. Ezekben a négy évre összeálló, interdiszciplináris kutatásokban nemcsak egyetemi kutatók, vállalkozások és egyéb intézmények is részt vehetnek.
Mivel ezt is a felfüggesztett Horizont Európa kutatási programból finanszírozzák, a hír tulajdonképpen nem meglepő – összegez a hvg.hu. Tavaly decemberben ugyanis az EU pénzügyminiszterei úgy döntöttek: az Unió nem köthet új pénzügyi megállapodást a 2021-es magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve az ilyen alapítvány fenntartásába került jogi személlyel. Egyrészt, mert nem tartják elég átláthatónak a modellváltáson átesett egyetemeket és kifogásolják az alapítványokban ülő aktív politikusokat.
Spengler Gabriella, az SZTE Interdiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskolájának témavezetője egy hosszabb erről szóló tájékoztatót is megosztott. Ez alapján július 4-től – azaz keddtől – ki vannak zárva a COST Akciókból a magyarországi alapítványi egyetemek, és az azokhoz köthető személyek, ráadásul ez vonatkozik már folyamatban lévő Akciókra is.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: AFP / Gorodenkoff Productions)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
