Azonnali hatállyal buknak egy újabb uniós támogatást a modellváltó egyetemek

Egy fél évszázada működő kutatási finanszírozási ügynökség, a COST pénzeiből sem érkezhetnek a magyar felsőoktatás nagy részébe.

  • Tarnay Kristóf

Miközben az Erasmus-programok jövője továbbra is függőben van, újabb nemzetközi lehetőségektől esik el a hazai felsőoktatás alapítványi fenntartásba került része. „Az Erasmus és Horizont után a COST Akció pályázatok is mehetnek a levesbe az alapítványi egyetemeken” – írta Twitter-oldalán Kemenesi Gábor, a pécsi egyetem adjunktusa.

A COST, azaz az Európai együttműködés a tudományos és műszaki kutatások területén egy ötven éve működő, kutatási és innovációs hálózatok számára létrehozott finanszírozási ügynökség. Ez úgynevezett „Akciókon” keresztül igyekszik összekapcsolni kutatási kezdeményezéseket Európa-szerte. Ezekben a négy évre összeálló, interdiszciplináris kutatásokban nemcsak egyetemi kutatók, vállalkozások és egyéb intézmények is részt vehetnek.

Mivel ezt is a felfüggesztett Horizont Európa kutatási programból finanszírozzák, a hír tulajdonképpen nem meglepő – összegez a hvg.hu. Tavaly decemberben ugyanis az EU pénzügyminiszterei úgy döntöttek: az Unió nem köthet új pénzügyi megállapodást a 2021-es magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve az ilyen alapítvány fenntartásába került jogi személlyel. Egyrészt, mert nem tartják elég átláthatónak a modellváltáson átesett egyetemeket és kifogásolják az alapítványokban ülő aktív politikusokat.

Spengler Gabriella, az SZTE Interdiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskolájának témavezetője egy hosszabb erről szóló tájékoztatót is megosztott. Ez alapján július 4-től – azaz keddtől – ki vannak zárva a COST Akciókból a magyarországi alapítványi egyetemek, és az azokhoz köthető személyek, ráadásul ez vonatkozik már folyamatban lévő Akciókra is.

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: AFP / Gorodenkoff Productions)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.