Spórolni akar a költségeken, felfüggesztette a professor emeritus címmel járó juttatásokat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

A hírek szerint az ezzel a címmel illetett nyugdíjas tanárok beadhatják a felmondásukat, mert az extra juttatás nélkül kevésnek tartják a fizetésüket.

  • Székács Linda

A Telexnek küldött olvasói levél alapján a nyugdíjas tanárok esetenként akár több százezer forintos kiegészítő jövedelmét "takarékossági okokból" vonták meg, ezért többen is benyújtották a felmondásukat, mert pusztán a tanításért járó fizetésüket kevésnek találják. Válaszában az egyetem azt írja, a juttatás megvonása "nem érint foglalkoztatási kérdéseket" és

a Zeneakadémián minden foglalkoztatott és (külsős) óraadó – függetlenül attól, hogy nyugdíjas vagy nem – ahogy eddig is, ezután is megkapja a megtartott órák után járó juttatást (beleértve az órát tartó professor emeritusokat is).

A címet olyan elismert kutatóknak adományozhatja egy felsőoktatási intézmény szenátusa, akik hazai és nemzetközi szinten egyaránt kiemelkedő oktatói-kutatói munkát végeztek, a jogviszonyuk pedig a nyugdíjazásuk miatt szűnt meg. Az ezzel járó jogokat, kötelezettségeketés és juttatásokat, továbbá mindezek időtartamát az adott intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében kell meghatározni, így tehát az egyetemek és főiskolák ezeket maguk szabályozhtják.

A címmel járó havi támogatás összege a Metropolitan Egyetemen a költségvetési törvényben rögzített, az egyetemi tanári munkakör garantált illetményére megállapított összeg 30 százaléka, de legalább bruttó 100 ezer forint, míg a Debreceni Egyetemen már bruttó 130, a Semmelweis Egyetemen pedig 131 200 forintos juttatás jár a címet birtokló tanároknak, akik általában tanácsokkal, véleményekkel támogatják az egyetem vezetőinek munkáját.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.