Spórolni akar a költségeken, felfüggesztette a professor emeritus címmel járó juttatásokat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

A hírek szerint az ezzel a címmel illetett nyugdíjas tanárok beadhatják a felmondásukat, mert az extra juttatás nélkül kevésnek tartják a fizetésüket.

  • Székács Linda

A Telexnek küldött olvasói levél alapján a nyugdíjas tanárok esetenként akár több százezer forintos kiegészítő jövedelmét "takarékossági okokból" vonták meg, ezért többen is benyújtották a felmondásukat, mert pusztán a tanításért járó fizetésüket kevésnek találják. Válaszában az egyetem azt írja, a juttatás megvonása "nem érint foglalkoztatási kérdéseket" és

a Zeneakadémián minden foglalkoztatott és (külsős) óraadó – függetlenül attól, hogy nyugdíjas vagy nem – ahogy eddig is, ezután is megkapja a megtartott órák után járó juttatást (beleértve az órát tartó professor emeritusokat is).

A címet olyan elismert kutatóknak adományozhatja egy felsőoktatási intézmény szenátusa, akik hazai és nemzetközi szinten egyaránt kiemelkedő oktatói-kutatói munkát végeztek, a jogviszonyuk pedig a nyugdíjazásuk miatt szűnt meg. Az ezzel járó jogokat, kötelezettségeketés és juttatásokat, továbbá mindezek időtartamát az adott intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében kell meghatározni, így tehát az egyetemek és főiskolák ezeket maguk szabályozhtják.

A címmel járó havi támogatás összege a Metropolitan Egyetemen a költségvetési törvényben rögzített, az egyetemi tanári munkakör garantált illetményére megállapított összeg 30 százaléka, de legalább bruttó 100 ezer forint, míg a Debreceni Egyetemen már bruttó 130, a Semmelweis Egyetemen pedig 131 200 forintos juttatás jár a címet birtokló tanároknak, akik általában tanácsokkal, véleményekkel támogatják az egyetem vezetőinek munkáját.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.