A hírek szerint az ezzel a címmel illetett nyugdíjas tanárok beadhatják a felmondásukat, mert az extra juttatás nélkül kevésnek tartják a fizetésüket.
A Telexnek küldött olvasói levél alapján a nyugdíjas tanárok esetenként akár több százezer forintos kiegészítő jövedelmét "takarékossági okokból" vonták meg, ezért többen is benyújtották a felmondásukat, mert pusztán a tanításért járó fizetésüket kevésnek találják. Válaszában az egyetem azt írja, a juttatás megvonása "nem érint foglalkoztatási kérdéseket" és
a Zeneakadémián minden foglalkoztatott és (külsős) óraadó – függetlenül attól, hogy nyugdíjas vagy nem – ahogy eddig is, ezután is megkapja a megtartott órák után járó juttatást (beleértve az órát tartó professor emeritusokat is).
A címet olyan elismert kutatóknak adományozhatja egy felsőoktatási intézmény szenátusa, akik hazai és nemzetközi szinten egyaránt kiemelkedő oktatói-kutatói munkát végeztek, a jogviszonyuk pedig a nyugdíjazásuk miatt szűnt meg. Az ezzel járó jogokat, kötelezettségeketés és juttatásokat, továbbá mindezek időtartamát az adott intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében kell meghatározni, így tehát az egyetemek és főiskolák ezeket maguk szabályozhtják.
A címmel járó havi támogatás összege a Metropolitan Egyetemen a költségvetési törvényben rögzített, az egyetemi tanári munkakör garantált illetményére megállapított összeg 30 százaléka, de legalább bruttó 100 ezer forint, míg a Debreceni Egyetemen már bruttó 130, a Semmelweis Egyetemen pedig 131 200 forintos juttatás jár a címet birtokló tanároknak, akik általában tanácsokkal, véleményekkel támogatják az egyetem vezetőinek munkáját.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
