Az egyetem oldalán arra hívják fel a figyelmet, hogy a hallgatók legkésőbb június 12-ig pályázhatnak a külföldi ösztöndíjakra.
"Az Erasmus+ egy, az Európai Unió által finanszírozott program. A fő céljai között szerepel többi közt a kulcskompetenciák és készségek fejlesztése, valamint a már meglévő nyelvtudás továbbfejlesztésének segítése. A Corvinusról évente kb. 500-600 hallgató utazik külföldi egyetemekre, és körülbelül ugyanennyi hallgatót fogadunk" - írja a Corvinus Egyetem abban a bejegyzésben, amit a napokban tettek közzé a nemzetközi csereprogramokról.
Az intézmény arra hívja fel a figyelmet, hogy a hallgatók június 2. és 12. között pályázhatnak az olyan külföldi részképzésekre és programokra, mint a CEEPUS, olyan bilaterális programok, amik lehetővé teszik, hogy a hallgatók olyan tengeren túli országokban tanuljanak, mint az USA, Ausztrália vagy Szingapúr, továbbá az Erasmus+, amelynek ügye azonban - egyelőre - még mindig megoldatlan az Európai Bizottsággal.
Januárban ugyanis az egyetemi kuratóriumok berendezkedése miatt összeférhetetlenségre hivatkozva az Európai Unió befogyasztotta a Magyarországnak járó uniós pénzeket az Erasmus+ és a Horizont Európa csereprogramokra. A tárgyalások jelenleg is folynak, a kormány legutóbbi ajánlata, amely még a polgármestereket és az összes "különleges jogállású szerv" vezetőjét kirakná a kuratóriumokból Johannes Hahn uniós biztos szerint már az unió előtt van, mivel azonban a következő félév vészesen közeleg, a Corvinus arról döntött, hogy az őszi félévben kiutazó diákok ösztöndíjait amíg lehet, az egyelőre fel nem használt uniós támogatásokból finanszírozzák, majd annak kimerülésével az egyetem kuratóriuma veszi át a diákok költségeinek rendezését. Erről itt írtunk bővebben:
A felhívással kapcsolatban kerestük a Budapesti Corvinus Egyetemet. Levelünkben arról kérdeztük őket, melyik félévre vonatkozik a jelenleg meghirdetett pályázat és hogy miből tervezik a hallgatók költségeinek finanszírozását, ha a befagyasztott támogatások továbbra sem érkeznek meg. Kérdéseinkre a megjelenésig nem érkezett válasz, amikor ez megtörténik, frissítjük cikkünket.
Friss:
"A meghirdetett pályázatok a 2023/24-es tanév tavaszi félévére vonatkoznak. A finanszírozást illetően a Corvinus továbbra is bízik abban, hogy a hallgatók és az oktatók fejlődésének érdekében mielőbb megnyugtatóan zárulnak a kormány és az EU közötti tárgyalások az Erasmus+- és a Horizont-pályázatok hozzáférhetőségéről. Az őszi félévre szóló pénzügyi részletszabályok itt olvashatók, a tavaszi félévre szólóakat később teszi közzé az egyetem" - válaszolta az Eduline megkeresésére a Corvinus.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
