5 európai egyetemmel közösen pályázik oktatási, kutatási programokra a BGE

A stratégiai szövetség, amelyhez most a Budapesti Gazdasági Egyetem is csatlakozott, a közelmúltban már közel 6 millió eurós összegű támogatásra pályázott az oktatás, a kutatás, az innováció és a társadalmi szolgáltatások közös fejlesztésére.

  • Tornyos Kata

Szerdán aláírt egy hosszútávú együttműködési szándéknyilatkozatot a Budapesti Gazdasági Egyetem öt másik európai egyetemmel, amelyben meghatározták az együttműködés kereteit és a jövőbeli célokat. Az egyetemek a globális és európai környezeti és felsőoktatási kihívásokra válaszul egy 4+4 éves program megvalósítását tűzték ki célul oktatási, kutatási, innovációs és társadalmi szolgáltatásokra irányuló fejlesztésekkel. Közös képzések, nyári egyetemek, közös kutatási kiválósági központok létrehozása is szerepel a tervek között – árulták el közleményükben.

„Magyarország első számú üzleti egyetemeként, illetve a PRME Champion cím egyedüli magyar tulajdonosaként felelősséget érzünk, hogy európai együttműködések motorja legyünk, amellyel nemcsak hallgatóink nemzetközi tudásának fejlesztését, megosztását segítjük elő, hanem egy újabb nemzetközi közösség létrehozásában is aktívan részt veszünk“

– mondta Prof. Dr. Heidrich Balázs, a BGE rektora.

Az ENVISAGE stratégiai szövetséghez csatlakozott az egyetem

Az ENVISAGE – European University Network for ENVIsioning Sustainable AGilE transition („Európai egyetemi hálózat a fenntartható agilis átmenet megtervezéséért”) tagjai a német HSW – Wismar University of Applied Sciences, a lengyel Krakow University of Economics, a francia ICN Business School Nancy, a portugál Portucalense University, Porto, valamint az észt Estonian Entrepreneurship University of Applied Sciences, Tallinn és mostmár a magyar BGE is.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.