Már Brüsszelben a javaslat: túl is teljesítene a kormány Erasmus-ügyben

Még a polgármestereket is kivennék az egyetemi alapítványok kuratóriumából, pedig ez nem is szerepelt a brüsszeli elvárások közt. Ám így is lehetnek még vitás pontok, kérdés, hogy sikerül-e mindent lezárni júliusig, amikor a jövő évi Erasmus-szerződéseket meg kellene kötni.

  • Eduline

A magyar kormány szerda estig elküldte az Európai Bizottságnak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségéről szóló jogszabálytervezetet, írta meg a Portfolio. Johannes Hahn, a Bizottság költségvetési biztosa pedig még aznap meg is erősítette, hogy megkapták a szöveget és megkezdték annak az értékelését. Ez a tervezet azt a célt szolgálja, hogy megoldják vele Erasmus-ügyként elhíresült forrásbefagyasztást, melynek oka, hogy az uniós szervek nem tartják elég átláthatónak a modellváltáson átesett egyetemeket és kifogásolják az alapítványokban ülő aktív politikusokat.

Ez utóbbi kapcsán a korábban ismerteknél is szélesebb összeférhetetlenségi szabályokat határozhatnak meg, a lap forrásai szerint bekerültek a polgármesterek és a főpolgármester is, akik nem vállalhatnak szerepet az alapítványok kuratóriumában. (Ez utóbbi vélhetően csak a kategóriához tartozik, legalábbis nem tudunk róla, hogy Karácsony Gergelynek ilyen ambíciói lennének.) Mellettük a hírek szerint mindenkire kiterjesztik ezt a tilalmat, aki „különleges jogállású szerv” vezetője. Ez a gyakorlatban a következő intézmények vezetőit jelenti:

  • a Köztársasági Elnöki Hivatal,
  • az Alkotmánybíróság Hivatala,
  • a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
  • az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala,
  • a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
  • a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
  • a Gazdasági Versenyhivatal,
  • a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága,
  • a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága,
  • az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára,
  • a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága,
  • a Közbeszerzési Hatóság,
  • a Nemzeti Választási Iroda,
  • a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala,
  • az Országos Atomenergia Hivatal,
  • az Integritás Hatóság és
  • az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság.

A hvg.hu hozzáteszi: érdekesség, hogy a városvezetők kitiltása túl is terjeszkedik a bizottsági elvárásokon, ezért viszont  az értékelésnek ki kell térnie az előre nem várt tartalomra, ami azonban egészen biztosan nem rövidíti le az eljárást.

A lap szerint bár a kormány az egyetemi alapítványok kuratóriumaiban betöltött mandátumok idejét hat évben állapítaná meg, míg Brüsszelben négyet javasoltak, ezzel nem lesz gond, lévén: már ez is jelentős elmozdulás az élethosszig tartó pozícióktól. Az viszont kérdéses, hogy az úgynevezett kihűlési idő lehet-e mindössze egy év – az Európai Bizottság szerint két év lenne célszerűbb. (Ez azt jelenti, hogy valaki lemondás, leváltás a vagy kinevezési idő megszűnése után mennyi ideig nem kerülhet az alapítványokba.)

A tárgyalásokat a Bizottság részéről vezető Hahn korábban ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a javaslat késedelme miatt, mert a jövő évi Erasmus-szerződéseket idén júliusban meg kell kötni. Ugyanis a testület ehhez már hatályba lépett jogszabályokat vár el, amelyeket a testület értékel, majd még ajánlását a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. Ha az erre rendelkezésre álló határidőket ezek a testületek teljes mértékben igénybe veszik, akkor a folyamat nem ér véget július végéig.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.