Már Brüsszelben a javaslat: túl is teljesítene a kormány Erasmus-ügyben

Még a polgármestereket is kivennék az egyetemi alapítványok kuratóriumából, pedig ez nem is szerepelt a brüsszeli elvárások közt. Ám így is lehetnek még vitás pontok, kérdés, hogy sikerül-e mindent lezárni júliusig, amikor a jövő évi Erasmus-szerződéseket meg kellene kötni.

  • Eduline

A magyar kormány szerda estig elküldte az Európai Bizottságnak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségéről szóló jogszabálytervezetet, írta meg a Portfolio. Johannes Hahn, a Bizottság költségvetési biztosa pedig még aznap meg is erősítette, hogy megkapták a szöveget és megkezdték annak az értékelését. Ez a tervezet azt a célt szolgálja, hogy megoldják vele Erasmus-ügyként elhíresült forrásbefagyasztást, melynek oka, hogy az uniós szervek nem tartják elég átláthatónak a modellváltáson átesett egyetemeket és kifogásolják az alapítványokban ülő aktív politikusokat.

Ez utóbbi kapcsán a korábban ismerteknél is szélesebb összeférhetetlenségi szabályokat határozhatnak meg, a lap forrásai szerint bekerültek a polgármesterek és a főpolgármester is, akik nem vállalhatnak szerepet az alapítványok kuratóriumában. (Ez utóbbi vélhetően csak a kategóriához tartozik, legalábbis nem tudunk róla, hogy Karácsony Gergelynek ilyen ambíciói lennének.) Mellettük a hírek szerint mindenkire kiterjesztik ezt a tilalmat, aki „különleges jogállású szerv” vezetője. Ez a gyakorlatban a következő intézmények vezetőit jelenti:

  • a Köztársasági Elnöki Hivatal,
  • az Alkotmánybíróság Hivatala,
  • a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
  • az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala,
  • a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
  • a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
  • a Gazdasági Versenyhivatal,
  • a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága,
  • a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága,
  • az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára,
  • a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága,
  • a Közbeszerzési Hatóság,
  • a Nemzeti Választási Iroda,
  • a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala,
  • az Országos Atomenergia Hivatal,
  • az Integritás Hatóság és
  • az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság.

A hvg.hu hozzáteszi: érdekesség, hogy a városvezetők kitiltása túl is terjeszkedik a bizottsági elvárásokon, ezért viszont  az értékelésnek ki kell térnie az előre nem várt tartalomra, ami azonban egészen biztosan nem rövidíti le az eljárást.

A lap szerint bár a kormány az egyetemi alapítványok kuratóriumaiban betöltött mandátumok idejét hat évben állapítaná meg, míg Brüsszelben négyet javasoltak, ezzel nem lesz gond, lévén: már ez is jelentős elmozdulás az élethosszig tartó pozícióktól. Az viszont kérdéses, hogy az úgynevezett kihűlési idő lehet-e mindössze egy év – az Európai Bizottság szerint két év lenne célszerűbb. (Ez azt jelenti, hogy valaki lemondás, leváltás a vagy kinevezési idő megszűnése után mennyi ideig nem kerülhet az alapítványokba.)

A tárgyalásokat a Bizottság részéről vezető Hahn korábban ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a javaslat késedelme miatt, mert a jövő évi Erasmus-szerződéseket idén júliusban meg kell kötni. Ugyanis a testület ehhez már hatályba lépett jogszabályokat vár el, amelyeket a testület értékel, majd még ajánlását a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. Ha az erre rendelkezésre álló határidőket ezek a testületek teljes mértékben igénybe veszik, akkor a folyamat nem ér véget július végéig.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.