Akár a jövő nyári EP-választások utánra is tolódhat az Erasmus-ügy megoldása

Johannes Hahn költségvetési biztos szerint az Európai Bizottságnak hosszú ideje ugyanazok az elvárásai, így a kormánynak tervezetek helyett döntéseket kellene hozni.

  • Székács Linda

Aggodalmát fejezte ki az unió költségvetési biztosa a visszatartott magyarországi uniós támogatásokkal, elsősorban az Erasmus és a Horizont Európa programokkal kapcsolatban - számolt be róla a hvg.hu. Johannes Hahn szerint már komolyan fennáll a probléma, hogy őszétől nem vehetnek részt az említett programokban a magyar diákok és kutatók, hiszen január óta még mindig nem született megegyezés a kormány és az Európai Bizottság között a korábban befagyasztott uniós támogatásokról.

Van haladás, de a nagy témákban még messze vagyunk attól, ahol szeretnénk lenni

- mondta a biztos, aki szerint a bizottság hosszú ideje ugyanazokat kéri a magyar kormánytól, ennek ellenére konkrét bejelentések és döntések helyett még csak tervezetekről kaptak tájékoztatást, ami viszont nem elég az ügy értékeléséhez és véleményezéséhez. Hahn szerint emiatt az sem lehetetlen, hogy a 20 milliárd euró felszabadításához szükséges jogállamisági eljárás lezárása átcsúszik a következő Európai Bizottság hivatala alá, EP-választások viszont csak jövő nyáron lesznek, így tehát Magyarország még több mint egy évig maradhat uniós források nélkül.

Az uniós források visszatartásával fenyegető, egyre erősebb politikai zsarolással az a célja a baloldalnak, hogy Magyarországot is belekényszerítsék a háborúba. Magyarország ebben soha nem fog engedni: kimaradunk a háborúból, a magyarok békét akarnak!

- érkezett a reakció a kormány részéről, ami részben még mindig a "dollárbaloldalra" fogja az előrelépés nehézségeit.

Mi történt az Erasmus ösztöndíjjal?

Januárban merült fel a lehetősége annak, hogy kimaradhat az Erasmus-programból a 21 modellváltó magyar egyetem. Az EU azért figyelt fel ezekre az intézményekre, mert működési modelljük „nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését”, mert nem vonatkoztak rájuk sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok. Ezzel kapcsolatban érkezett is figyelmeztetés az unió részéről, akik kifogásolták, hogy magasrangú politikai tisztségviselők, például miniszterek is bekerülhettek az alapítványok vezető testületeibe. Bár ebben azóta történtek előrelépések, a kormány – egyelőre – még mindig nem tett eleget az unió követeléseinek, az ügy tehát azóta is megoldatlan, ha pedig májusban sem sikerül megegyezniük, az őszi félévben már nem utazhatnak külföldre az említett egyetemek hallgatói uniós támogatásokból.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.