Akár a jövő nyári EP-választások utánra is tolódhat az Erasmus-ügy megoldása

Johannes Hahn költségvetési biztos szerint az Európai Bizottságnak hosszú ideje ugyanazok az elvárásai, így a kormánynak tervezetek helyett döntéseket kellene hozni.

  • Székács Linda

Aggodalmát fejezte ki az unió költségvetési biztosa a visszatartott magyarországi uniós támogatásokkal, elsősorban az Erasmus és a Horizont Európa programokkal kapcsolatban - számolt be róla a hvg.hu. Johannes Hahn szerint már komolyan fennáll a probléma, hogy őszétől nem vehetnek részt az említett programokban a magyar diákok és kutatók, hiszen január óta még mindig nem született megegyezés a kormány és az Európai Bizottság között a korábban befagyasztott uniós támogatásokról.

Van haladás, de a nagy témákban még messze vagyunk attól, ahol szeretnénk lenni

- mondta a biztos, aki szerint a bizottság hosszú ideje ugyanazokat kéri a magyar kormánytól, ennek ellenére konkrét bejelentések és döntések helyett még csak tervezetekről kaptak tájékoztatást, ami viszont nem elég az ügy értékeléséhez és véleményezéséhez. Hahn szerint emiatt az sem lehetetlen, hogy a 20 milliárd euró felszabadításához szükséges jogállamisági eljárás lezárása átcsúszik a következő Európai Bizottság hivatala alá, EP-választások viszont csak jövő nyáron lesznek, így tehát Magyarország még több mint egy évig maradhat uniós források nélkül.

Az uniós források visszatartásával fenyegető, egyre erősebb politikai zsarolással az a célja a baloldalnak, hogy Magyarországot is belekényszerítsék a háborúba. Magyarország ebben soha nem fog engedni: kimaradunk a háborúból, a magyarok békét akarnak!

- érkezett a reakció a kormány részéről, ami részben még mindig a "dollárbaloldalra" fogja az előrelépés nehézségeit.

Mi történt az Erasmus ösztöndíjjal?

Januárban merült fel a lehetősége annak, hogy kimaradhat az Erasmus-programból a 21 modellváltó magyar egyetem. Az EU azért figyelt fel ezekre az intézményekre, mert működési modelljük „nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését”, mert nem vonatkoztak rájuk sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok. Ezzel kapcsolatban érkezett is figyelmeztetés az unió részéről, akik kifogásolták, hogy magasrangú politikai tisztségviselők, például miniszterek is bekerülhettek az alapítványok vezető testületeibe. Bár ebben azóta történtek előrelépések, a kormány – egyelőre – még mindig nem tett eleget az unió követeléseinek, az ügy tehát azóta is megoldatlan, ha pedig májusban sem sikerül megegyezniük, az őszi félévben már nem utazhatnak külföldre az említett egyetemek hallgatói uniós támogatásokból.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.