Kórházak, szántók és repülőtér is szerepel azok között az állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok közt, melyet egy ma vitára bocsátott törvénymódosítási javaslat egyetemi alapítványoknak adna.
Több, a vitatott modellváltáson átesett hazai egyetemek fenntartó alapítványait érintő törvénymódosítást is tárgyal szerdán az Országgyűlés, egészen pontosan ezeknek az általános vitája van ma napirenden, azok lezárásáig. Az alapítványokat is érintő passzusok egy olyan, kormányzatilag benyújtott törvénymódosítási javaslatban szerepelnek, amely csökkentené a szabadalmi díjakat mások mellett az egyetemek és a kutatóintézetek esetében, illetve rendelkezne a külhoni felsőoktatási intézmények támogatásáról is. Emellett az MTI összefoglalójában annyi szerepel: ingatlanokat juttatnának egyes egyetemi alapítványoknak.
A konkrét átadások mellett a győri Széchenyi István Egyetem alapítványának a módosítás megengedné, hogy a neki államilag átruházott társasági részesedéseket átadja a „kizárólagos tulajdonába vagy kizárólagos befolyása alá tartozó” gazdasági társaságnak. Ezekre nem vonatkozna a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról törvény azon része, mely szerint ilyeneknél az államnak elővásárlási joga, nyilvános részvénytársaságnál vételi joga van, ha nem él vele, akkor pedig az érintett cégnek. Bár a törvény nem nevesíti, valószínűleg ez a gyakorlatban Rába Járműipari Holding Nyrt. részvényeinek azt a 20 százalékát érintheti, amelyet az egyetem alapítványa 2021 augusztusában ingyen megkapott az államtól, valamint a helyi repülőtér szintén odaadott egy részét, ami a Győr-Pér Repülőtér Kft. 15,25 százalékát jelentette egészen pontosan.
Kórházak, szántók, józsefvárosi ingatlan
A konkrét ingatlan-átadások egyik címzettje is a Széchenyi Egyetem és alapítványa. Az új ingatlanok, amelyekhez hozzájut, egy része a győri járásban lévő Pér községen fekszik, a többsége szántó. Emellett – a helyrajzi számmal jelölt ingatlanra a földhivatal online felülete által kiadott információk alapján – a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház Dr. Petz Lajos u. 2. alatti épületét szintén az alapítványnak adnák, ingyenesen, az ilyen alapítványokról szóló törvény céljaira, ingóságokkal együtt. Emellett a törvényjavaslat melléklete szerint az alapítványhoz kerülne a péri reptülőtér is (amelynek cégében már kapott tulajdonrészt korábban).
A Színház- és Filmművészeti Egyetem és alapítványa helyrajzi szám alapján keresve a főváros VIII. kerületében a József körút 63. alatt lévő társasház földszinti részét kaphatja meg, ahol jelenleg a Könyvtárellátó tankönyvcentruma működik. Ezt alapítói vagyoni juttatásként, az indulótőkéje növelése érdekében (ez a többinél nem szerepel) szerezhetik meg ingyen, állami ingóságokkal együtt.
A Szegedi Tudományegyetem és alapítványa hat ingatlant kap meg, melyek azonban nem állami, hanem a város ellenzéki vezetésű önkormányzata tulajdonában áll. Ilyen – az egyetem saját helyrajzi számos összesítését felhasználva – a Temesvári körúti gyermekkórház, a Boldogasszony sugárúti, Tisza Lajos körúti, Kálvin téri és Szent István téri rendelők, illetve a Kálvária sugárúti kórházak. (Az egyik helyrajzi számot nem tartalmazza az egyetem saját dokumentuma.) A kórházak átadása nem előzmény nélküli, hatról már korábban kiderült, hogy alapítványi egyetemekre bízná a kormány.
Emellett a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Demeter Szilárd-féle Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft. megkapja a kulturális adatbázisokat üzemeltető Forum Hungaricum Nonprofit Kft. százszázalékos üzletrészét.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
