Így szeretnék megoldani az egyre aggasztóbb munkaerőhiányt és a magas tandíj miatti nehézségeket.
Az Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS) kiterjeszti gyakornoki programját az elkövetkező években, és egyből bedobja a diákokat a mélyvízbe, ugyanis az az új mentalitás, hogy a hagyományos, drága egyetemi oktatás helyett a diákok már a tanulás közben pénzt kereshetnek – olvasható a Dailymail.com-on.
"Ez a radikális új megközelítés azt eredményezheti, hogy az elkövetkező 25 év során végzősök tízezrei válnak orvosokká és ápolókká, miután a munkahelyükön kiképezték őket" – mondta az NHS vezérigazgatója.
Minden tizedik orvost és az ápolók harmadát ki tudják majd képezni a toborzásnak ezzel az új megközelítésével a szakértők szerint. Jelenleg egy öt éven át tartó, drága egyetemi képzésen kell részt vennie annak, aki az egészségügyben szeretne elhelyezkedni, az új módszerrel viszont már a tanulás közben is pénzt kereshetnek a diákok, akiknek az öt év gyakornokoskodás után ugyanazt a vizsgát kell letenniük, mint az egyetemi hallgatóknak.
A vezető orvosok azonban aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az új megközelítés ronthatja az ország orvosainak színvonalát és megkérdőjelezik, hogy a modell nagyobb méretekben, tehát sok gyakornokkal is működni fog-e.
A rendelet szeptembertől lép életbe, amely a kormány válasza az orvosok folyamatos szrájkjára az alacsony fizetések és nem kielégítő körülmények miatt. A kormány elutasította a fizetésemelést, ezért az ápolók érdekképviseleti szervezete újabb sztrájkhullámról dönt majd a héten.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
