Koreai Tanszék alakult a Károli Gáspár Református Egyetemen

Koreai nyelvet eddig is tanulhattak az intézmény hallgatói, az új tanszék megalapításával viszont tovább bővül a Koreával kapcsolatos kurzusok köre.

  • Eduline/MTI

Koreai Tanszék indult a Károli Gáspár Református Egyetem Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézetén belül - olvasható az MTI-ben. Az egyetem közleménye szerint egy korábbi célkitűzésük valósult meg a Koreai Tanszék megalapításával, az egyetem ugyanis már 2010 óta törekszik a koreai kapcsolatok fejlesztésére. Jelenleg hat partnerintézménnyel rendelkezik, de csereprogramokat is kínál a hallgatóknak, akik a Keleti nyelvek és kultúrák alapképzésen eddig is választhatták második nyelvnek a koreait.

A tanszék alapító ünnepségére május 15-én került sor a Károlyi-Csekonics-palota Szivartermében a korábbi Szedzsong koreai király születésnapján, hiszen - mint írják - az egykori király maga is sokat tett hazájában az oktatásért és a tehetséggondozásért, valamint az ő nevéhez fűződik a koreai írásmód megalkotása is. A rendezvényen megszólalt Hong Kyu Dok, a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete, Horváth Géza, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánja, valamint In Sukjin, a Koreai Kulturális Intézet igazgatója és Csoma Mózes, a Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézetének docense, a Koreai Tanszék tanszékvezetője is.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.