Koreai nyelvet eddig is tanulhattak az intézmény hallgatói, az új tanszék megalapításával viszont tovább bővül a Koreával kapcsolatos kurzusok köre.
Koreai Tanszék indult a Károli Gáspár Református Egyetem Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézetén belül - olvasható az MTI-ben. Az egyetem közleménye szerint egy korábbi célkitűzésük valósult meg a Koreai Tanszék megalapításával, az egyetem ugyanis már 2010 óta törekszik a koreai kapcsolatok fejlesztésére. Jelenleg hat partnerintézménnyel rendelkezik, de csereprogramokat is kínál a hallgatóknak, akik a Keleti nyelvek és kultúrák alapképzésen eddig is választhatták második nyelvnek a koreait.
A tanszék alapító ünnepségére május 15-én került sor a Károlyi-Csekonics-palota Szivartermében a korábbi Szedzsong koreai király születésnapján, hiszen - mint írják - az egykori király maga is sokat tett hazájában az oktatásért és a tehetséggondozásért, valamint az ő nevéhez fűződik a koreai írásmód megalkotása is. A rendezvényen megszólalt Hong Kyu Dok, a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete, Horváth Géza, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánja, valamint In Sukjin, a Koreai Kulturális Intézet igazgatója és Csoma Mózes, a Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézetének docense, a Koreai Tanszék tanszékvezetője is.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
