A szerb kormány a magyarhoz hasonló érettsegi rendszert vezetne be, a diákok nem örülnek

Az átalakítás ellen tiltakozók azt kifogásolják, hogy minden diáknak egyfajta érettségit kell tennie, akárhol is tanulna tovább.

  • Tornyos Kata

Szerb ifjúsági szervezetek aggodalmukat fejezték ki a kormány terve miatt, hogy állami szintű érettségi vizsgát vezetnének be a középiskolások számára a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez. Azt állítják, hogy csak azért vezették be a változtatásokat, hogy a szerb rendszer is megfeleljen az Európai Unió felsőoktatási normáinak – olvasható Peoples Dispatch-en.

Március végén egy középiskolás diákokból álló csoport, akik "I mi se pitamo"-nak hívják magukat (magyarul: mi is csodálkozunk), demonstrációt szervezett az Oktatási Minisztérium elé azzal a követeléssel, hogy minél előbb oldják meg az új érettségi rendszer körüli bizonytalanságokat. Egy petíciót is elindítottak, amit már 25 ezer diák aláírt. Ezt hétfőn át is adták a minisztériumnak – írta meg korábban a vajdasági Szabad Magyar Szó.

A tiltakozók azt kifogásolják, hogy minden diáknak egyfajta érettségit kell tennie.

Függetlenül attól, ki milyen irányba tanulna tovább, minden tanulónak ugyanolyan szinten kell értenie a különböző tárgyakhoz. Vagyis nincsen külön közép- és emelt szintű vizsga, ahogyan nálunk. A belgrádi tiltakozáson elhangzott: akik például társadalomtudományi szakon folytatnák az egyetemi tanulmányaikat, azoknak is ugyanolyan matematikai ismeretekről kell számot adniuk, mint, akik természet- vagy műszaki tudományokat szeretnének tanulni. Emellett a gimnáziumok és a szakiskolák diákjainak is ugyanolyan vizsgát kell tenniük.

Még 2017-ben jelentette be a kormány, hogy majd változtatásokat szeretne bevezetni, amelyek 2024-től lépnek érvénybe: összesen három vizsgát kell letenniük a diákoknak a középiskola végén. Az érettségin felül a felsőoktatási intézmények is megkövetelhetik a felvételikor, hogy bizonyos tárgyakból vizsgázzanak a tanulók. Így, ha valaki több egyetemre is beadta a jelentkezését, akkor akár hat tárgyból is meg kell mérettetnie magát.

Az érettségi előtt álló diákok kompromisszumos megoldást várnának el, és azt kérik, hogy az egyetemek tekintsenek el a plusz felvételitől. A petíciót indító csoport egyik tagja azt nyilatkozta: magát az érettségi koncepcióját nem ellenzik, de a felsőoktatási felvételi eljárás elhamarkodott átalakítását igen, hiszen az szerintük a jövőjüket veszélyezteti.

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.