A szerb kormány a magyarhoz hasonló érettsegi rendszert vezetne be, a diákok nem örülnek

Az átalakítás ellen tiltakozók azt kifogásolják, hogy minden diáknak egyfajta érettségit kell tennie, akárhol is tanulna tovább.

  • Tornyos Kata

Szerb ifjúsági szervezetek aggodalmukat fejezték ki a kormány terve miatt, hogy állami szintű érettségi vizsgát vezetnének be a középiskolások számára a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez. Azt állítják, hogy csak azért vezették be a változtatásokat, hogy a szerb rendszer is megfeleljen az Európai Unió felsőoktatási normáinak – olvasható Peoples Dispatch-en.

Március végén egy középiskolás diákokból álló csoport, akik "I mi se pitamo"-nak hívják magukat (magyarul: mi is csodálkozunk), demonstrációt szervezett az Oktatási Minisztérium elé azzal a követeléssel, hogy minél előbb oldják meg az új érettségi rendszer körüli bizonytalanságokat. Egy petíciót is elindítottak, amit már 25 ezer diák aláírt. Ezt hétfőn át is adták a minisztériumnak – írta meg korábban a vajdasági Szabad Magyar Szó.

A tiltakozók azt kifogásolják, hogy minden diáknak egyfajta érettségit kell tennie.

Függetlenül attól, ki milyen irányba tanulna tovább, minden tanulónak ugyanolyan szinten kell értenie a különböző tárgyakhoz. Vagyis nincsen külön közép- és emelt szintű vizsga, ahogyan nálunk. A belgrádi tiltakozáson elhangzott: akik például társadalomtudományi szakon folytatnák az egyetemi tanulmányaikat, azoknak is ugyanolyan matematikai ismeretekről kell számot adniuk, mint, akik természet- vagy műszaki tudományokat szeretnének tanulni. Emellett a gimnáziumok és a szakiskolák diákjainak is ugyanolyan vizsgát kell tenniük.

Még 2017-ben jelentette be a kormány, hogy majd változtatásokat szeretne bevezetni, amelyek 2024-től lépnek érvénybe: összesen három vizsgát kell letenniük a diákoknak a középiskola végén. Az érettségin felül a felsőoktatási intézmények is megkövetelhetik a felvételikor, hogy bizonyos tárgyakból vizsgázzanak a tanulók. Így, ha valaki több egyetemre is beadta a jelentkezését, akkor akár hat tárgyból is meg kell mérettetnie magát.

Az érettségi előtt álló diákok kompromisszumos megoldást várnának el, és azt kérik, hogy az egyetemek tekintsenek el a plusz felvételitől. A petíciót indító csoport egyik tagja azt nyilatkozta: magát az érettségi koncepcióját nem ellenzik, de a felsőoktatási felvételi eljárás elhamarkodott átalakítását igen, hiszen az szerintük a jövőjüket veszélyezteti.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.