Az átalakítás ellen tiltakozók azt kifogásolják, hogy minden diáknak egyfajta érettségit kell tennie, akárhol is tanulna tovább.
Szerb ifjúsági szervezetek aggodalmukat fejezték ki a kormány terve miatt, hogy állami szintű érettségi vizsgát vezetnének be a középiskolások számára a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez. Azt állítják, hogy csak azért vezették be a változtatásokat, hogy a szerb rendszer is megfeleljen az Európai Unió felsőoktatási normáinak – olvasható Peoples Dispatch-en.
Március végén egy középiskolás diákokból álló csoport, akik "I mi se pitamo"-nak hívják magukat (magyarul: mi is csodálkozunk), demonstrációt szervezett az Oktatási Minisztérium elé azzal a követeléssel, hogy minél előbb oldják meg az új érettségi rendszer körüli bizonytalanságokat. Egy petíciót is elindítottak, amit már 25 ezer diák aláírt. Ezt hétfőn át is adták a minisztériumnak – írta meg korábban a vajdasági Szabad Magyar Szó.
A tiltakozók azt kifogásolják, hogy minden diáknak egyfajta érettségit kell tennie.
Függetlenül attól, ki milyen irányba tanulna tovább, minden tanulónak ugyanolyan szinten kell értenie a különböző tárgyakhoz. Vagyis nincsen külön közép- és emelt szintű vizsga, ahogyan nálunk. A belgrádi tiltakozáson elhangzott: akik például társadalomtudományi szakon folytatnák az egyetemi tanulmányaikat, azoknak is ugyanolyan matematikai ismeretekről kell számot adniuk, mint, akik természet- vagy műszaki tudományokat szeretnének tanulni. Emellett a gimnáziumok és a szakiskolák diákjainak is ugyanolyan vizsgát kell tenniük.
Még 2017-ben jelentette be a kormány, hogy majd változtatásokat szeretne bevezetni, amelyek 2024-től lépnek érvénybe: összesen három vizsgát kell letenniük a diákoknak a középiskola végén. Az érettségin felül a felsőoktatási intézmények is megkövetelhetik a felvételikor, hogy bizonyos tárgyakból vizsgázzanak a tanulók. Így, ha valaki több egyetemre is beadta a jelentkezését, akkor akár hat tárgyból is meg kell mérettetnie magát.
Az érettségi előtt álló diákok kompromisszumos megoldást várnának el, és azt kérik, hogy az egyetemek tekintsenek el a plusz felvételitől. A petíciót indító csoport egyik tagja azt nyilatkozta: magát az érettségi koncepcióját nem ellenzik, de a felsőoktatási felvételi eljárás elhamarkodott átalakítását igen, hiszen az szerintük a jövőjüket veszélyezteti.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
