Nemcsak a tudományos fokozattól, de a tudományterülettől és egyetemi kartól is függ a tanárok, adjunktusok és tanársegédek bére.
Az átlagkereset 60 százalékára esett vissza a doktori fokozathoz kötött egyetemi adjunktusok fizetése, holott 2008 és 2014 között még megegyezett annak érékével - írja a Telex a G7 cikke alapján.
A gazdasági lap az alapítványi egyetemeken dolgozó oktatók, adjunktusok és tanársegédek bérezését vizsgálta a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) nem reprezentatív adatai alapján. Az alapítványi egyetemekről származó adatok szerint tavaly az egyetemi tanárok bruttó 865 ezer forintot kerestek, míg az adjunktusok 532 ezer, a tanársegédek pedig 429 500 forintot.
Amellett, hogy a bérezés mértéke a tudományos fokozattól is függ, az is számít, hogy mekkora karon és milyen tudományterületen tanítanak. A nagyobb karokra például az alacsonyabb átlagbérek jellemzőek, a bölcsészettudományi karokon oktatók pedig jóval kevesebbet keresnek, mint az informatikai képzésen tanítók. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán például egy adjunktus 450 ezer, egy tanársegéd pedig 346 ezer forintot keres, míg az informatikai karon dolgozók ugyanezekért a pozíciókért 100-120 ezer forinttal magasabb fizetéseket kapnak, a Szegedi Tudományegyetem tanársegédeinek és adjunktusainak bére pedig az természettudományi és informatikai tanszék kivételével megegyezik egy Aldiban dolgozó kezdő munkavállaló fizetésével.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
