Nemcsak a tudományos fokozattól, de a tudományterülettől és egyetemi kartól is függ a tanárok, adjunktusok és tanársegédek bére.
Az átlagkereset 60 százalékára esett vissza a doktori fokozathoz kötött egyetemi adjunktusok fizetése, holott 2008 és 2014 között még megegyezett annak érékével - írja a Telex a G7 cikke alapján.
A gazdasági lap az alapítványi egyetemeken dolgozó oktatók, adjunktusok és tanársegédek bérezését vizsgálta a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) nem reprezentatív adatai alapján. Az alapítványi egyetemekről származó adatok szerint tavaly az egyetemi tanárok bruttó 865 ezer forintot kerestek, míg az adjunktusok 532 ezer, a tanársegédek pedig 429 500 forintot.
Amellett, hogy a bérezés mértéke a tudományos fokozattól is függ, az is számít, hogy mekkora karon és milyen tudományterületen tanítanak. A nagyobb karokra például az alacsonyabb átlagbérek jellemzőek, a bölcsészettudományi karokon oktatók pedig jóval kevesebbet keresnek, mint az informatikai képzésen tanítók. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán például egy adjunktus 450 ezer, egy tanársegéd pedig 346 ezer forintot keres, míg az informatikai karon dolgozók ugyanezekért a pozíciókért 100-120 ezer forinttal magasabb fizetéseket kapnak, a Szegedi Tudományegyetem tanársegédeinek és adjunktusainak bére pedig az természettudományi és informatikai tanszék kivételével megegyezik egy Aldiban dolgozó kezdő munkavállaló fizetésével.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
