Nemcsak a tudományos fokozattól, de a tudományterülettől és egyetemi kartól is függ a tanárok, adjunktusok és tanársegédek bére.
Az átlagkereset 60 százalékára esett vissza a doktori fokozathoz kötött egyetemi adjunktusok fizetése, holott 2008 és 2014 között még megegyezett annak érékével - írja a Telex a G7 cikke alapján.
A gazdasági lap az alapítványi egyetemeken dolgozó oktatók, adjunktusok és tanársegédek bérezését vizsgálta a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) nem reprezentatív adatai alapján. Az alapítványi egyetemekről származó adatok szerint tavaly az egyetemi tanárok bruttó 865 ezer forintot kerestek, míg az adjunktusok 532 ezer, a tanársegédek pedig 429 500 forintot.
Amellett, hogy a bérezés mértéke a tudományos fokozattól is függ, az is számít, hogy mekkora karon és milyen tudományterületen tanítanak. A nagyobb karokra például az alacsonyabb átlagbérek jellemzőek, a bölcsészettudományi karokon oktatók pedig jóval kevesebbet keresnek, mint az informatikai képzésen tanítók. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán például egy adjunktus 450 ezer, egy tanársegéd pedig 346 ezer forintot keres, míg az informatikai karon dolgozók ugyanezekért a pozíciókért 100-120 ezer forinttal magasabb fizetéseket kapnak, a Szegedi Tudományegyetem tanársegédeinek és adjunktusainak bére pedig az természettudományi és informatikai tanszék kivételével megegyezik egy Aldiban dolgozó kezdő munkavállaló fizetésével.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
