A pécsi egyetem tanársegédje is a négy magyar űrhajósjelölt között van

Schlégl Ádám klinikai szakorvos a PTE KK Ortopédiai Klinikáján, de könnyen lehet, hogy néhány hónap múlva ő lesz a második magyar űrhajós.

  • Eduline

Már csak négy magyar űrhajóselölt, köztük a Pécsi Tudományegyetem egyik oktatója maradt versenyben a Nemzetközi Űrállomáson eltölthető harmincnapos misszióért - jelentette be szombaton Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon.

Korábban már mi is beszámoltunk a Magyar Űrhajós Programról (HUNOR), melynek célja, hogy sok évvel Farkas Bertalan űrutazása után Magyarország újra részt vegyen az űrkutatásban.

A négy sikeres jelöltet kedd délelőtt mutatták be a HUNOR Program Külgazdasági és Külügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatóján. Köztük van Schlégl Ádám klinikai ortopédsebész is, aki a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanársegéd, korábban pedig már a Himaláját is megmászta. A 33 éves fiatal sebész a sajtótájékoztatón azt mondta, a programon keresztül talán még több embernek tud majd segíteni, mivel az orvosbiológiai kutatások idővel a napi klinikai gyakorlatban is megjelennek majd.

A potenciális magyar űrhajóst kiválasztó programra egyébként összesen 240 pályázat futott be, akik között biokémikus, asztrofizikus, közforgalmi pilóta, de még mélytengeri archeológus is volt. Az első értékelési folyamat után mindössze százan maradtak, mára pedig már csak négy jelölt van versenyben. Nekik a válogatási procedúra során komoly fizikai és szellemi felméréseken kellett teljesíteniük, többek között tesztelték a fizikai teherbírásukat, az együttműködési képességeiket és a személyiségüket, de be kellett mutatnuk egy repülőorvosi alkalmassági igazolást is, június végén pedig Kölnben teljesítettek csoportos gyakorlatokat és kompetenciavizsgálatokat.

Az a jelölt, akit végül kiválasztanak, az Európai Űrügynökség és az amerikai Axiom Space Inc. együttműködésével a Nemzetközi Űrállomáson végezhet majd kísérleteket, és tesztelhet magyar űreszközöket a kutatócsoportok számára, ezt megelőzően pedig egy féléves képzést kell elvégeznie Houstonban, ahol felkészítik az űrrepülésre és az állomáson való tartózkodásra.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.