"Az alapítványi modell mindaddig nem biztosítja az egyetemek szabadságát, amíg a kuratóriumokat a kormány/miniszterelnök választja ki és bízza meg határozatlan időre" írta közleményében a Freeszfe.
"Fontos lépés, de önmagában csak szemfényvesztés" a miniszterek kilépése az egyetemek kuratóriumaiból, ez a Freeszfe szerint nem elég az egyetemek függetlenségének visszaállításához.
"Az alapítványi intézmények csak akkor felelhetnek meg a szabad, független, autonóm egyetem évszázados európai ideáljának, ha a kuratóriumokba az egyetemi polgárság jelöl és választ tagokat meghatározott időintervallumra. Továbbá, ha a megválasztott tagok az egyetemi polgárság erre kijelölt bizottsága által visszahívhatók, ellenőrizhetők és számonkérhetők. Mindaddig, amíg a kormány ezeket a feltételeket nem biztosítja, ameddig az egyetemeket működtető alapítványok kuratóriumi tagjait mindenféle egyeztetés és világosan megfogalmazott szempontrendszer nélkül jelölik ki, alig számít, hány miniszter mond le a mandátumáról. Helyükre ugyanúgy beültethetők elsősorban a hatalommal lojális, nem pedig az adott egyetem polgárainak érdekeit képviselő kurátorok" - írják.
Az egyesület szerint ahhoz, hogy "ezer sebből vérző, megújulásra váró" magyar felsőoktatás fejlődni tudjon, vagy legalább visszaálljon a modellváltást megelőző szintre, megoldást kellene találni az olyan problémákra, mint az intézmények költségvetésének nyilvánossá és átláthatóvá tétele, a kuratóriumi tagság időtartamának meghatározása, a vagyonkezelő alapítványok ideológiától és politikától mentes működtetése, valamint az egyetemi szenátusok alapvető jogainak visszaállítása.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
