A Freeszfe szerint csak "szemfényvesztés", hogy a miniszterek otthagyják az egyetemi kuratóriumokat

"Az alapítványi modell mindaddig nem biztosítja az egyetemek szabadságát, amíg a kuratóriumokat a kormány/miniszterelnök választja ki és bízza meg határozatlan időre" írta közleményében a Freeszfe.

  • Eduline

"Fontos lépés, de önmagában csak szemfényvesztés"  a miniszterek kilépése az egyetemek kuratóriumaiból, ez a Freeszfe szerint nem elég az egyetemek függetlenségének visszaállításához.

"Az alapítványi intézmények csak akkor felelhetnek meg a szabad, független, autonóm egyetem évszázados európai ideáljának, ha a kuratóriumokba az egyetemi polgárság jelöl és választ tagokat meghatározott időintervallumra. Továbbá, ha a megválasztott tagok az egyetemi polgárság erre kijelölt bizottsága által visszahívhatók, ellenőrizhetők és számonkérhetők. Mindaddig, amíg a kormány ezeket a feltételeket nem biztosítja, ameddig az egyetemeket működtető alapítványok kuratóriumi tagjait mindenféle egyeztetés és világosan megfogalmazott szempontrendszer nélkül jelölik ki, alig számít, hány miniszter mond le a mandátumáról. Helyükre ugyanúgy beültethetők elsősorban a hatalommal lojális, nem pedig az adott egyetem polgárainak érdekeit képviselő kurátorok" - írják.

Az egyesület szerint ahhoz, hogy "ezer sebből vérző, megújulásra váró" magyar felsőoktatás fejlődni tudjon, vagy legalább visszaálljon a modellváltást megelőző szintre, megoldást kellene találni az olyan problémákra, mint az intézmények költségvetésének nyilvánossá és átláthatóvá tétele, a kuratóriumi tagság időtartamának meghatározása, a vagyonkezelő alapítványok ideológiától és politikától mentes működtetése, valamint az egyetemi szenátusok alapvető jogainak visszaállítása.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.