Záporoznak a kérdések a minisztériumhoz Erasmus-ügyben, de érdemi válasz egyre sem érkezett

Mindenki arra kíváncsi, mit is tesznek pontosan annak érdekében, hogy a magyar modellváltó egyetemek ne szoruljanak ki a nemzetközi csereprogramokból.

  • Csik Veronika

Megnyugtatom Önöket, hogy az Erasmus+ és Horizont Európa programok folytatódnak

- érkezett a sablonválasz az Erasmus-ügyet érintő parlamenti kérdésekre, kiemelve, hogy a "kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a hallgatók és kutatók hosszútávon is hozzáférhessenek a programokhoz", illetve a "jövőben is harcolni fognak a jogtalan brüsszeli döntések ellen". Sőt, kiemelték, a kormány megbízásából Navracsics Tibor miniszter "előremutató tárgyalásokat folytatott az Európai Bizottsággal".

Az utóbbi napokban több politikus is érdeklődött az érintett minisztériumnál Erasmus-ügyben, arra voltak kíváncsiak, kifogásolta-e az Európai Bizottság, hogy "a kormány politikusokkal töltötte fel az egyetemeket fenntartó alapítványokat", illetve az érintett alapítványi egyetemek kuratóriumi tagjai is mind levelet kaptak: "nem kínos önnek, hogy az ön kuratóriumi tagsága kizárja a XY egyetem hallgatóit és kutatóit az Erasmus+, illetve a Horizont Europa programokban való részvételből?" Minden kérdésre a fenti - valós információban nem túl gazdag - választ kapták Vitályos Eszter államtitkártól.

Ahogy mi is megírtuk, Navracsics Tibor valóban tárgyalt az egyetemistákat és egyetemi kutatókat érintő ügyben Brüsszelben. Korábban ugyanis az a döntés született, hogy a modellváltó egyetemek nem vehetnek részt a két programban, többek között azért, mert a kuratóriumokban kormánytagok és más aktív politikusok is ülnek.

Navracsics Tibor most azt mondta, a kormány kész jogszabályváltoztatásra annak érdekében, hogy a kuratóriumokban megszüntessék az összeférhetetlenséget. Hozzátette: az Európai Bizottság szerint a politikusok szerepvállalása miatt a 21 alapítványi fenntartású egyetem közül tíznél vannak aggályok, és pontosítani kell a kuratóriumi mandátumok hosszát is.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.