Merkely Bélát választotta rektorjelöltnek a Semmelweis szenátusa

36:8 arányban szavaztak a jelenlegi rektorra – közölte az egyetem sajtóosztálya.

  • Eduline

A szenátusban a hat egyetemi kar, a hallgatói önkormányzat, a Doktori Tanács, a Klinikai Központ és a két érdekképviselet választott képviselői döntöttek a két pályázóról. 36:8 arányban szavaztak arra, hogy továbbra is Merkely Béla legyen a rektor.

Kihívója, Kellermayer Miklós, az általános orvosi kar dékánja korábban egy videóban élesen bírálta az egyetem jelenlegi vezetőjét. Azt mondta, hogy a intézményben ,,a valódi minőség helyett elkezdtek fontosabbá válni a „látványelemek”, a rektori akarat az érvelések állandójává vált, romlanak az „évtizedes szellemi műhelyek”,  „szorongást és félelmet hozó stílus ütötte fel a fejét".

Merkely Béla Neptun-üzenetben reagált erre, azt írta, sajnálja, hogy a vetélytársa „az egyéni ambícióit a Semmelweis Egyetem becsülete és érdeke elé helyezi”.

Merkely Béla a közlemény csütörtöki közleménye szerint a szenátusi döntés után ó azt mondta, annak tulajdonítja győzelmét, hogy „széles körben elismerik szerepét, amiért a Semmelweis Egyetem – Közép-Kelet Európában elsőként – a világ legjobb 250 egyeteme közé jutott”, emellett az elmúlt öt év legfontosabb eredményének nevezte az orvos- és egészségtudományi kurrikulum megújítását.

Az egyetem a rektorjelölt személyéről szóló javaslatot elküldi a Semmelweist fenntartó alapítványnak.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.