A miniszter vasárnap a Kossuth Rádióban beszélt arról, milyen eredményeket érnek el a modellváltó egyetemek.
Csák Jánossal ellentétben az Akadémiai Dolgozók Fóruma inkább romlást, mintsem javulást lát az alapítványi egyetemek teljesítményében – vette észre a Telex.
A kulturális és innovációs miniszter vasárnap beszélt arról a Kossuth rádióban, hogy a publikációk, a nemzetközi rangsorok helyezései, valamint a külföldi és hazai hallgatók számai alapján a modellváltáson átesett egyetemek „gyors és előremutató” eredményeket hoztak.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma még aznap, a Facebookon reagált a miniszter nyilatkozatára, szerintük az adatok mást mutatnak, mint amit a miniszter állít.
Az adatokból kiderül, sehol nem látható az óriási javulás semmilyen mutatóban, egyes egyetemeknél ugyanakkor kifejezetten visszaesés mutatható ki. Egyértelmű, az egyetemek alapítványba szervezése semmiképpen nem sikertörténet. Az EU-s támogatások elapadása és a nemzetközi kapcsolatok ebből következő sérülése miatt egyértelműen kudarcról beszélhetünk - írják a bejegyzésben.
A Times Higher Education (THE) rangsor szerint a modellváltó egyetemek közül mindössze a Semmelweis Egyetem és az Óbudai Egyetem esetében látható javulás, a többi vagy megtartotta a pozícióját, vagy hátrébb csúszott a listán.
A tudományos publikációk száma az MTMT adatai szerint az összes intézmény esetében visszaesett, a Lakmusz pedig még január 13-án írt arról, hogy Gulyás Gergely téves adatokat osztott meg a január 12-i kormányinfón. Szerinte 2021 és 2022 között 7,5 százalékkal nőtt a felsőoktatásba felvett hallgatók száma, ezt viszont a felvi.hu-n közzétett adatok szintén nem támasztják alá, sőt 2 százalékos csökkenést mutatnak.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
