A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
A miniszter vasárnap a Kossuth Rádióban beszélt arról, milyen eredményeket érnek el a modellváltó egyetemek.
Csák Jánossal ellentétben az Akadémiai Dolgozók Fóruma inkább romlást, mintsem javulást lát az alapítványi egyetemek teljesítményében – vette észre a Telex.
A kulturális és innovációs miniszter vasárnap beszélt arról a Kossuth rádióban, hogy a publikációk, a nemzetközi rangsorok helyezései, valamint a külföldi és hazai hallgatók számai alapján a modellváltáson átesett egyetemek „gyors és előremutató” eredményeket hoztak.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma még aznap, a Facebookon reagált a miniszter nyilatkozatára, szerintük az adatok mást mutatnak, mint amit a miniszter állít.
Az adatokból kiderül, sehol nem látható az óriási javulás semmilyen mutatóban, egyes egyetemeknél ugyanakkor kifejezetten visszaesés mutatható ki. Egyértelmű, az egyetemek alapítványba szervezése semmiképpen nem sikertörténet. Az EU-s támogatások elapadása és a nemzetközi kapcsolatok ebből következő sérülése miatt egyértelműen kudarcról beszélhetünk - írják a bejegyzésben.
A Times Higher Education (THE) rangsor szerint a modellváltó egyetemek közül mindössze a Semmelweis Egyetem és az Óbudai Egyetem esetében látható javulás, a többi vagy megtartotta a pozícióját, vagy hátrébb csúszott a listán.
A tudományos publikációk száma az MTMT adatai szerint az összes intézmény esetében visszaesett, a Lakmusz pedig még január 13-án írt arról, hogy Gulyás Gergely téves adatokat osztott meg a január 12-i kormányinfón. Szerinte 2021 és 2022 között 7,5 százalékkal nőtt a felsőoktatásba felvett hallgatók száma, ezt viszont a felvi.hu-n közzétett adatok szintén nem támasztják alá, sőt 2 százalékos csökkenést mutatnak.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.