Nagyon nem úgy látja a magyar felsőoktatás helyzetét az Akadémiai Dolgozók Fóruma, mint a miniszter

A miniszter vasárnap a Kossuth Rádióban beszélt arról, milyen eredményeket érnek el a modellváltó egyetemek.

  • Eduline

Csák Jánossal ellentétben az Akadémiai Dolgozók Fóruma inkább romlást, mintsem javulást lát az alapítványi egyetemek teljesítményében – vette észre a Telex.

A kulturális és innovációs miniszter vasárnap beszélt arról a Kossuth rádióban, hogy a publikációk, a nemzetközi rangsorok helyezései, valamint a külföldi és hazai hallgatók számai alapján a modellváltáson átesett egyetemek „gyors és előremutató” eredményeket hoztak.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma még aznap, a Facebookon reagált a miniszter nyilatkozatára, szerintük az adatok mást mutatnak, mint amit a miniszter állít.

Az adatokból kiderül, sehol nem látható az óriási javulás semmilyen mutatóban, egyes egyetemeknél ugyanakkor kifejezetten visszaesés mutatható ki. Egyértelmű, az egyetemek alapítványba szervezése semmiképpen nem sikertörténet. Az EU-s támogatások elapadása és a nemzetközi kapcsolatok ebből következő sérülése miatt egyértelműen kudarcról beszélhetünk - írják a bejegyzésben.

A Times Higher Education (THE) rangsor szerint a modellváltó egyetemek közül mindössze a Semmelweis Egyetem és az Óbudai Egyetem esetében látható javulás, a többi vagy megtartotta a pozícióját, vagy hátrébb csúszott a listán.

A tudományos publikációk száma az MTMT adatai szerint az összes intézmény esetében visszaesett, a Lakmusz pedig még január 13-án írt arról, hogy Gulyás Gergely téves adatokat osztott meg a január 12-i kormányinfón. Szerinte 2021 és 2022 között 7,5 százalékkal nőtt a felsőoktatásba felvett hallgatók száma, ezt viszont a felvi.hu-n közzétett adatok szintén nem támasztják alá, sőt 2 százalékos csökkenést mutatnak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.