A területfejlesztési és uniós források felhasználásért felelős miniszter hamarosan Brüsszelbe utazik, hogy uniós biztosokkal tárgyaljon az Erasmusról.
Jövő héten tárgyalhat az Erasmus-ügyről Navracsics Tibor Brüsszelben – tudta meg az ATV. Az oldal kormányzati forrásokra hivatkozva írta, hogy a miniszter január 25-26-án tárgyal majd Johannes Hahn költségvetési, és Mariya Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős uniós biztosokkal az alapítványi egyetemek kizárásáról az Erasmus+ és a Horizont Európa programokból.
Ahogy mi is megírtuk, összeférhetetlenségre hivatkozva kizárnák az alapítványi egyetemek hallgatóit és oktatóit az Erasmus programból. Navracsics Tibor szerint azonban félreértés történt, ugyanis a kormány teljesítette az Európai Bizottság követeléseit; az alapítványok beszerzéseit a közbeszerzési eljárás hatálya alá helyezték, és szigorú összeférhetetlenségi szabályrendszert dolgoztak ki.
A miniszter múlt héten levelet is írt, melyben úgy fogalmazott „a bizottság lépései sértik az Alapjogi charta 13. cikkét, illetve évtizedes nemzetközi szakmai együttműködéseket rombol le, és korlátozza a tudományos élet szabadságát.” Szerinte az intézkedés méltánytalanul zárja ki őket az európai tudományos vérkeringésből, és a teljes európai kutatási térség számára komoly hátrányokkal jár.”
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egyébként az év első kormányinfóján az Erasmus-üggyel kapcsolatban azzal érvelt, hogy a politikusok más országokban is - például Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban és Németországban - szerepet vállalnak a felsőoktatásban. Ha nem sikerül megegyezniük az Európai Bizottsággal, a kormány akár pert is indíthat a határozattal szemben az Európai Bíróságnál.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
