Itt a friss felsőoktatási rangsor, ezek az ország legjobb bölcsészkarai 2023-ban

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara vezeti a bölcsészképzéseket indító felsőoktatási intézmények 2023-as HVG-rangsorát.

  • Szabó Fruzsina

441 pont – a maximális 500-ból átlagosan ennyit szereztek azok a hallgatók, akik a 2022-es felvételin bekerültek az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karára. Több mint 96 százalékuknak nyelvvizsgája is volt, huszonhárman pedig középiskolai versenyen elért eredménnyel vágtak neki a felvételinek. Ez a kar vezeti a bölcsészettudományi képzéseket kínáló felsőoktatási intézményekről készített rangsort, amely a HVG Diploma 2023 kiadványban jelent meg.

A második helyen egy másik ELTE-kar áll: a Bölcsészettudományi Kar képzéseire több mint 1600-an próbáltak bejutni, a felvett hallgatóknak kifejezetten magas volt a pontszámuk – 408 –, 91 százalékuk nyelvvizsgát, 54-en pedig OKTV-helyezést is szereztek. A harmadik helyen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara végzett, míg a negyedik – holtversenyben – a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkara.

Melyik a legnépszerűbb bölcsészképzés?

Nem véletlen, hogy az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara áll az élen, a legnépszerűbb bölcsészképzés ugyanis évek óta a pszichológia. Ez a magyar felsőoktatás harmadik legkeresettebb szakja, csak a gazdálkodási és menedzsment, valamint a kereskedelem és marketing előzi meg. Tavaly több mint 5700-an próbáltak bejutni pszichológia BA-képzésre, közülük körülbelül 1500-an jártak sikerrel – ők viszont kifejezetten magas pontszámmal.

A második legvonzóbb bölcsészszak az anglisztika, amelyet a 2022-es általános felvételin 2588-an jelöltek meg, a harmadik a közösségszervezés, a negyedik pedig a szabad bölcsészet.

A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek.

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>

Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen célországot találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 különszámát itt rendelhetitek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.