Kéttucatnyi nő tüntetett az afgán főváros utcáin csütörtökön tiltakozásul amiatt, hogy a tálib kormány a minap kitiltotta a nőket az állami és magánegyetemekről. Mindeközben Törökország és Szaúd-Arábia is a rendelkezés mielőbbi visszavonását követeli az afgán kormánytól.
"Mindent vagy semmit! Ne féljetek! Együtt vagyunk!"- skandálták a tüntetők a kabuli megmozduláson. Az egyik résztvevő később az AP hírügynökségnek azt mondta: a tálib biztonsági erők "megverték és megostorozták a lányokat", majd hozzátette: "mi még időben el tudtunk menekülni, de több tüntetőt őrizetbe vettek".
A minisztérium keddi döntését elítélő akciósorozathoz több népszerű krikettjátékos is csatlakozott, köztük Rasid Kán és Rahmanullah Gurbaz. Gurbaz - a nemzeti válogatott játékosa - szerint az oktatástól függ Afganisztán jövője, ezért "minden egyes oktatás nélküli nap az ország jövője szempontjából is elvesztegetett nap"- olvasható tweetjében.
A sportolók mellett a Kabultól 150 kilométerre keletre fekvő Dzsalálábádban, az orvostudományi egyetem férfi hallgatói is utcára vonultak a szolidaritás jegyében, és a vizsgák bojkottálására szólítottak fel mindaddig, amíg a kormány nem vonja vissza a nőkkel szembeni diszkriminatív intézkedést.
A tálib kormány legújabb intézkedését a legtöbb iszlám országban is elítélték. "Ez sem nem muszlim, sem nem emberi" - mondta Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a jemeni külügyminiszterrel tartott közös csütörtöki sajtótájékoztatón, és a rendelkezés mielőbbi visszavonását sürgette. Cavusoglu úgy érvelt, "a nők oktatása semmilyen sérelmet sem okoz Afganisztánnak", ráadásul maga az "iszlám is az oktatában való részvételre buzdít".
Hevesen bírálta a rendelkezést Szaúd-Arábia vezetése is, noha az országban 2019-ig számos hasonló jogszabály volt érvényben a nőkkel szemben. A szaúdi külügyminisztérium szerdai nyilatkozatában elítélte a tálib kormány döntését. Szaúd-Arábia mellett a tálib kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Katar is megdöbbenésének adott hangot korábban.
Bírálták az intézkedést csütörtökön a hét legfejlettebb iparú ország külügyminiszterei is, akik az intézkedés visszavonását sürgették, figyelmeztetve, hogy "a nemek üldözése emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhet". "A nők eltávolításának a közéletből következményei lehetnek arra nézve, hogyan viszonyulnak országaink a tálibokhoz" - figyelmeztettek.
A tálib felsőoktatási miniszter viszont csütörtökön védelmébe vette a keddi rendeletet. A nyilvánosság előtt a témáról első ízben megszólaló Nida Mohammad Nadim kijelentette: a tilalomra azért volt szükség, hogy megakadályozzák a nemek keveredését az egyetemeken, mivel feltételezik, hogy egyes diákok megsértették az iszlám előírásait.
Az afgán televíziónak adott interjúban Nida Mohammad Nadim elutasította a széles körű nemzetközi tiltakozást, és felszólította a külföldieket, hogy ne avatkozzanak be Afganisztán belügyeibe. A miniszter közölte, hogy a rendelet egyelőre érvényben marad, de később visszavonhatják. A
bevezetett rendelkezéssel kapcsolatban Ziaulla Hasmi, az afgán felsőoktatási minisztérium szóvivője csütörtöki Twitter-bejegyzésében jelezte: a kormány a szabályozás pontos részleteit a hét második felére tervezett sajtótájékoztatón ismerteti.
A tálibok 2021. augusztusi hatalomátvétele óta egyre gyakoribbak a nőket és a kisebbségeket érintő jogsértések. Megtiltották például a nők számára az oktatási intézmények, köztéri parkok és fitnesztermek látogatását, valamint a munkahelyi munkavégzést is. A kormány ezzel szemben az iszlám zászlaja alatt kötelezővé tette a nőknek a fejet és testet elfedő ruházat viselését közterületen. Habár az afgán társadalom többsége hagyománytisztelő, az elmúlt két évtizedben egyre többen támogatták a nők oktatását.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
