Az energiaválság miatt komoly gondba kerülhetnek az egyetemi kutatóintézetek is

Van olyan kutatóintézet, ahol például a részecskegyorsítójuk működését úgy ütemezték át, hogy október végétől márciusig egyáltalán ne kelljen használni.

  • Eduline

"Nagyban folyik a szervezkedés a Kutatók Éjszakájára, igyekszünk minél több hallgatót azzal a szlogennel a karunkra csábítani, hogy itt világszínvonalú kutatások zajlanak, miközben az épületben hetek óta sehol nincs meleg víz - mondta a Qubitnak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának egyik kutatója a hatalmas, egyetemi spórolási hullám kapcsán. Az intézmények ugyanis sorra jelentik be a költségcsökkentő döntéseiket, ezek pedig az egyetemen működő kutatóintézeteket, laborokat is érintik - ezek szakmai oldala viszont újabb kérdéseket vetnek fel.

A lap szerint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat az eredetileg a tudományos munkára szánt forrásokból tervezi finanszírozni az egekbe szökő rezsi legalább egy részét. Ez érinti a Természettudományi Kutatóközpontot is, hiszen az intézetben szép számmal vannak nagy fogyasztású berendezések.

Az egyetem folyosóján a pletykák is elindultak, de már most is vannak gondok: hideg vízben az intézetben a mikrobiológiai, állatkísérletes vagy genetikai vizsgálatok után nem tudják a kísérleti eszközöket, vagy éppen a ketreceket rendesen elmosni - írja a lap. Ezzel szemben viszont az ELTE falaira kiragasztott plakátok azt sugallják, hogy az ELTE TTK a régió négy legjobb természettudományi karának egyike lesz a közeljövőben.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.