A HÖOK is kiállt a tanárok mellett, és még egy szomorú statisztikát is mutattak

Hallgatóként lelkiismereti kérdés kiállni a pedagógusok mellett - írja szombati közleményében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).

  • Eduline

A HÖOK közleményében azt írja, a pedagógusszakra jelentkezők és felvettek száma évről évre csökken. „Míg 2016-ban a jelentkezők száma 20 286, a felvettek száma 10 167 volt, 2022-ben már csak 11 977 és 6453 főt jelent ugyanez a két kategória. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 6 év során felére csökkent azon fiatalok száma, akik tanárként szerettek volna továbbtanulni, és azoké is, akik valóban elkezdték a pedagógusképzést” – sorolják az adatokat.

Úgy látják, ezekből a számokból világosan látszik, hogy az elmúlt időszak köznevelést érintő folyamatai és döntéshozói irányai nem támogatják „azt a világos nemzetstratégiai célt, hogy a pedagóguspálya népszerű és vonzó karrier lehessen”. Ehhez arra lenne szükség, hogy a pedagógusokat nemcsak szakmailag, de anyagilag is megbecsüljék.

Pedagógusaink tisztelete és megbecsültsége közös érdekünk.“Nincs ország, ahol több lenne a tehetség, mint éppen magyar...

Posted by HÖOK - Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája on Saturday, October 8, 2022

„A magyar egyetemisták országos szintű képviseletét ellátó szervezeteként szolidaritásunkat fejezzük ki a pedagógusok és a diákok mellett. Hallgatóként lelkiismereti kérdés kiállnunk értük. Egyetemistaként átérezzük azoknak a középiskolás diákoknak a csalódottságát és félelmeit, akik a jelenlegi helyzetben úgy érzik, a tanáraikkal kapcsolatban született méltánytalan intézményes döntések csökkentik a tanuláshoz való jogukat. Tanárszakos hallgatótársaink védelmében pedig azt kérjük a döntéshozóktól, hogy igyekezzenek megszüntetni a tanári hivatás körül kialakult káros politikai-társadalmi légkört, és kezdjünk el közösen dolgozni egy olyan Magyarországért, ahol tiszteletreméltó és megbecsült döntés lesz a tanári hivatást választani. Szomorú dolog egyetemistaként azt tapasztalnunk: jelenleg nem ebbe az irányba tartunk” – fogalmaznak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.