A HÖOK is kiállt a tanárok mellett, és még egy szomorú statisztikát is mutattak

Hallgatóként lelkiismereti kérdés kiállni a pedagógusok mellett - írja szombati közleményében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).

  • Eduline

A HÖOK közleményében azt írja, a pedagógusszakra jelentkezők és felvettek száma évről évre csökken. „Míg 2016-ban a jelentkezők száma 20 286, a felvettek száma 10 167 volt, 2022-ben már csak 11 977 és 6453 főt jelent ugyanez a két kategória. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 6 év során felére csökkent azon fiatalok száma, akik tanárként szerettek volna továbbtanulni, és azoké is, akik valóban elkezdték a pedagógusképzést” – sorolják az adatokat.

Úgy látják, ezekből a számokból világosan látszik, hogy az elmúlt időszak köznevelést érintő folyamatai és döntéshozói irányai nem támogatják „azt a világos nemzetstratégiai célt, hogy a pedagóguspálya népszerű és vonzó karrier lehessen”. Ehhez arra lenne szükség, hogy a pedagógusokat nemcsak szakmailag, de anyagilag is megbecsüljék.

Pedagógusaink tisztelete és megbecsültsége közös érdekünk.“Nincs ország, ahol több lenne a tehetség, mint éppen magyar...

Posted by HÖOK - Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája on Saturday, October 8, 2022

„A magyar egyetemisták országos szintű képviseletét ellátó szervezeteként szolidaritásunkat fejezzük ki a pedagógusok és a diákok mellett. Hallgatóként lelkiismereti kérdés kiállnunk értük. Egyetemistaként átérezzük azoknak a középiskolás diákoknak a csalódottságát és félelmeit, akik a jelenlegi helyzetben úgy érzik, a tanáraikkal kapcsolatban született méltánytalan intézményes döntések csökkentik a tanuláshoz való jogukat. Tanárszakos hallgatótársaink védelmében pedig azt kérjük a döntéshozóktól, hogy igyekezzenek megszüntetni a tanári hivatás körül kialakult káros politikai-társadalmi légkört, és kezdjünk el közösen dolgozni egy olyan Magyarországért, ahol tiszteletreméltó és megbecsült döntés lesz a tanári hivatást választani. Szomorú dolog egyetemistaként azt tapasztalnunk: jelenleg nem ebbe az irányba tartunk” – fogalmaznak.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.