Hallgatóként lelkiismereti kérdés kiállni a pedagógusok mellett - írja szombati közleményében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).
A HÖOK közleményében azt írja, a pedagógusszakra jelentkezők és felvettek száma évről évre csökken. „Míg 2016-ban a jelentkezők száma 20 286, a felvettek száma 10 167 volt, 2022-ben már csak 11 977 és 6453 főt jelent ugyanez a két kategória. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 6 év során felére csökkent azon fiatalok száma, akik tanárként szerettek volna továbbtanulni, és azoké is, akik valóban elkezdték a pedagógusképzést” – sorolják az adatokat.
Úgy látják, ezekből a számokból világosan látszik, hogy az elmúlt időszak köznevelést érintő folyamatai és döntéshozói irányai nem támogatják „azt a világos nemzetstratégiai célt, hogy a pedagóguspálya népszerű és vonzó karrier lehessen”. Ehhez arra lenne szükség, hogy a pedagógusokat nemcsak szakmailag, de anyagilag is megbecsüljék.
Pedagógusaink tisztelete és megbecsültsége közös érdekünk.“Nincs ország, ahol több lenne a tehetség, mint éppen magyar...
Posted by HÖOK - Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája on Saturday, October 8, 2022
„A magyar egyetemisták országos szintű képviseletét ellátó szervezeteként szolidaritásunkat fejezzük ki a pedagógusok és a diákok mellett. Hallgatóként lelkiismereti kérdés kiállnunk értük. Egyetemistaként átérezzük azoknak a középiskolás diákoknak a csalódottságát és félelmeit, akik a jelenlegi helyzetben úgy érzik, a tanáraikkal kapcsolatban született méltánytalan intézményes döntések csökkentik a tanuláshoz való jogukat. Tanárszakos hallgatótársaink védelmében pedig azt kérjük a döntéshozóktól, hogy igyekezzenek megszüntetni a tanári hivatás körül kialakult káros politikai-társadalmi légkört, és kezdjünk el közösen dolgozni egy olyan Magyarországért, ahol tiszteletreméltó és megbecsült döntés lesz a tanári hivatást választani. Szomorú dolog egyetemistaként azt tapasztalnunk: jelenleg nem ebbe az irányba tartunk” – fogalmaznak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
