Megvannak a kerületi Fudan-referendum kérdései

Benyújtotta a Fudan-beruházás megakadályozását célzó helyi népszavazás kérdéseit Baranyi Krisztina, az érintett kerület polgármestere.

  • Eduline

A helyi népszavazás elkaszálása és az országos referendum után a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának kiszemelt fővárosi kerületnek egyetlen lehetősége maradt: a helyi referendum - írja a hvg.hu. Ennek két kérdését már be is nyújtotta a kerület polgármestere:

  1. Egyetért azzal, hogy a 2016/2017. (XII. 22.) Korm. határozat szerint kiírt nyílt, nemzetközi tervpályázaton nyertes Budapest Déli Városkapu Fejlesztési Mestertervtől (Diákváros) eltérő módon és funkcióval nem valósulhat meg fejlesztés a jelenlegi önkormányzati rendelet – 20/2010 (VI.04.) Nagyvásártelep KSZT – hatálya alá eső területen?
  2. Egyetért azzal, hogy Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata a 2021. évi LXXXI. Tv. (Fudan tv.) 3. §-ában meghatározott cél megvalósulásához az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat se tulajdonba, se használatba ne adja át a Magyar Államnak, illetve a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványnak?

Azaz az eredeti terveknek megfelelően a területen csak és kizárólag a Diákváros projekt valósulhasson meg. (A tervezett Diákváros-projektről itt írtunk bővebben.) A második kérdés pedig a terület tulajdonára vonatkozik, vagyis a kiszemelt rész ne kerüljön se az állam, se az egyelőre még nem is létező Fudan Egyetem fenntartására létrehozott és érdemi munkát nem végző, a közpénzt viszont nyelő Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány tulajdonába vagy használatába - összegzi az oldal.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.