Elengedik a diákhitelek egy részét az Egyesült Államokban

Tíz, illetve húszezer dollárral csökken a diákhitel-tartozások zöme, a költségvetés ezzel mintegy 300 milliárd dolláros bevételről mond le.

  • Eduline/MTI

A Fehér Ház közleménye szerint a kormány 10 ezer dollárral (több mint 4 millió forinttal) csökkenti azoknak a szövetségi diákhitel-tartozását, akik évente 125 ezer dollárnál (körülbelül 50 millió forint) kevesebbet keresnek. A hátrányos helyzetű családból származó diákoknak, akik a Pell Ösztöndíj nevű diáksegélyben részesülnek, 20 ezer dollárral kevesebbet kell törleszteniük hitelükből.

A közlemény kiemeli, hogy a magas jövedelműek - ez a jövedelmek felső 5 százalékát jelenti - nem kapnak visszafizetési kedvezményt. Számukra, illetve a fennmaradó diákhitelek adósai számára a törlesztési moratóriumot az év végéig meghosszabbították.

A program az adósságelengedés mellett felső összeghatárt is megállapít a havi törlesztési részletekre.

A számítások szerint, ha minden adós igényli a kedvezményt, akkor a 43 millió adósból nagyjából 20 millióan teljesen megszabadulnak a további törlesztési kötelezettségüktől. Az oktatási minisztérium adatai szerint ma az Egyesült Államokban a 43 millió diákhiteladós 21 százaléka 25 évnél nem idősebb, 44 százalékuk 36-39 év közötti, több mint harmaduk 40 év feletti, 5 százalék pedog már az idős korosztályba tartozik.

A mostani adósságelengedési program a számítások szerint az államot 300 milliárd dollár (több mint 120 ezer milliárd forint) bevételtől fosztja meg, ami nagyjából egyenlő azzal az összeggel, amellyel a költségvetés hiányát csökkentené a közelmúltban elfogadott nagyszabású, úgynevezett inflációcsökkentési törvény.

Az amerikai állam teljes kintlevősége diákhitelek formájában 1600 milliárd dollár, miközben a teljes államadósság a pénzügyi tárca adatai szerint 30 700 milliárd.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.