Itt a friss világrangsor: az ELTE, a Semmelweis, a szegedi egyetem és a BME a legjobb ezer közé került

Idén négy magyar egyetem került fel az Academic Ranking of World Universities (ARWU) rangsorára, közismert nevén a sanghaji felsőoktatási listára.

  • Szabó Fruzsina

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, valamint a Semmelweis Egyetemet a 601-700., a Szegedi Tudományegyetemet a 701-800., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet a 901-1000. kategóriába sorolták az ARWU-rangsor készítői – írja közleményében a BME.

Az Academic Ranking of World Universities rangsor első három helyezettje a Harvard és a Stanford, illetve a Massachusetts Institute of Technology (MIT). A legjobb európai egyetem a cambridge-i (4.) és az oxfordi (7.), amelyet a két legjobb kontinentális európai egyetem, a Paris-Saclay University (16.) és a ETH Zürich (20.) követ. A legjobb ázsiai egyetem a University of Tokyo (24.) és a pekingi Tsinghua University (26.).

A világ egyik legjelentősebb felsőoktatási rangsorát, az ARWU-t 2003 óta minden év augusztusában a kínai Chiao Tung Egyetem készíti el.

Az ezres lista és az 500-as szakterületi lista összeállításakor az oktatók publikációs teljesítményét, idézettségét, valamint a tudományos munkájuk jelentőségét veszik figyelembe, de számít a Nobel-díjas és Fields-érmes oktatók és öregdiákok aránya egyaránt.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.