Tizenhét magyar egyetem összefogásával négy űrtudományi szakirányú továbbképzés indul Magyarországon a UniSpace program részeként.
Tizenhét magyar egyetem konzorciumi megállapodást kötött, hogy a UniSpace programban négy önálló, ugyanakkor összehangolt űrtudományi szakirányú továbbképzést indítson.
Az űrtechnológiai szakemberek képzését a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 11 egyetemmel együttműködésben, az innovatív táplálkozási és űregészség-tudományi szakemberek képzését a Debreceni Egyetem 9 egyetemmel együttműködésben, az űrtudományi szakemberek képzését az Eötvös Loránd Tudományegyetem 7 egyetemmel együttműködésben, míg a világűr-politikai tanácsadók képzését az NKE 10 egyetemmel együttműködésben indítja.
A UniSpace program képzései három félévesek. Az első szemeszterben a hallgatók az érintett tudományterületek alapismereteit - az űrtudomány és -technológia alapjai, űrélettan és -táplálkozás, nemzetközi jog és űrgazdasági alapok - sajátíthatják el. A második és harmadik szemeszter képzésenként, tudományterületenként mélyíti el a világűr felhasználásával kapcsolatos ismereteket - írták.
Az NKE-n szeptemberben induló világűrpolitikaitanácsadó-képzésről közölték: célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a világűr emberi felhasználásának jogi, politikai és gazdasági aspektusaival. A közös modulra épülő két félévben levelező munkarendben, magyar nyelven tanulhatnak a hallgatók űrjogot, űrgazdaságtant, továbbá sajátíthatnak el biztonság- és védelempolitikai ismereteket.
A képzésre BA vagy BSC diplomával szeptember 2-áig lehet jelentkezni, a felvételi beszélgetéseket várhatóan 2022. szeptember 7-9. között tartják.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
