Különleges űrtudományi képzések indulnak magyar egyetemeken

Tizenhét magyar egyetem összefogásával négy űrtudományi szakirányú továbbképzés indul Magyarországon a UniSpace program részeként.

  • Eduline/MTI

Tizenhét magyar egyetem konzorciumi megállapodást kötött, hogy a UniSpace programban négy önálló, ugyanakkor összehangolt űrtudományi szakirányú továbbképzést indítson.

Az űrtechnológiai szakemberek képzését a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 11 egyetemmel együttműködésben, az innovatív táplálkozási és űregészség-tudományi szakemberek képzését a Debreceni Egyetem 9 egyetemmel együttműködésben, az űrtudományi szakemberek képzését az Eötvös Loránd Tudományegyetem 7 egyetemmel együttműködésben, míg a világűr-politikai tanácsadók képzését az NKE 10 egyetemmel együttműködésben indítja.

A UniSpace program képzései három félévesek. Az első szemeszterben a hallgatók az érintett tudományterületek alapismereteit - az űrtudomány és -technológia alapjai, űrélettan és -táplálkozás, nemzetközi jog és űrgazdasági alapok - sajátíthatják el. A második és harmadik szemeszter képzésenként, tudományterületenként mélyíti el a világűr felhasználásával kapcsolatos ismereteket - írták.

Az NKE-n szeptemberben induló világűrpolitikaitanácsadó-képzésről közölték: célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a világűr emberi felhasználásának jogi, politikai és gazdasági aspektusaival. A közös modulra épülő két félévben levelező munkarendben, magyar nyelven tanulhatnak a hallgatók űrjogot, űrgazdaságtant, továbbá sajátíthatnak el biztonság- és védelempolitikai ismereteket.

A képzésre BA vagy BSC diplomával szeptember 2-áig lehet jelentkezni, a felvételi beszélgetéseket várhatóan 2022. szeptember 7-9. között tartják.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.