Megújul az Erasmus-ösztöndíj: több ösztöndíjat kaphatnak azok, akik így utaznak külföldre

Akár 60 ezer forinttal is több ösztöndíjat kaphatnak a külföldön tanuló magyar hallgatók - tájékoztatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) hétfőn az MTI-t.

  • Eduline/MTI

Akik a 2022/23-as tanévben kezdik el az egyetemet, már megemelt Erasmus+ ösztöndíjjal utazhatnak külföldi részképzésre - áll a közleményben.

A minisztérium szerint az Erasmus+ programmal járó anyagi támogatás pontos összege a fogadó országtól függ: tanulmányok esetén havi 470-520 eurót, szakmai gyakorlat esetén pedig a 2021/2022-es tanévtől kezdve havi 620-670 eurót kapnak a hallgatók. Az Európán kívüli célországokba történő utazás esetén az ösztöndíj összege havi 700 euró, amelyhez utazási támogatás is jár.

Sőt már a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó, esti vagy levelező tagozatos, valamint önköltséges, nagycsaládban élő, árva vagy félárva hallgatók is kérhetik a kiegészítő ösztöndíjat -idézi az MTI a közelményt. Ez a kiegészítő támogatás rövid hallgatói mobilitás esetén 100-150 euró; külföldi részképzés és szakmai gyakorlat esetén pedig havi 250 euró járhat az alapösztöndíjon felül.

Így akár havi 900 eurót, vagyis megközelítőleg 360 ezer forintot meghaladó összeget is kaphatnak a hallgatók.

A megújult Erasmus+ program egyik fontos eleme a „környezetbarát utazás népszerűsítése”. Azok a hallgatók, akik a kiutazáshoz ilyen közlekedési formát, például autómegosztást vagy vonatozást választanak, egyszeri 50 eurós zöld utazási támogatást is igényelhetnek.

A kormány célja, "hogy 2030-ra évente legalább 20 ezer magyar egyetemista szerezzen tapasztalatot külföldön, ahol sokat tanulhatnak önmagukról, valamint a magyar és az európai kultúráról" – tette hozzá György Lászlót, a KIM innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.