Akár 60 ezer forinttal is több ösztöndíjat kaphatnak a külföldön tanuló magyar hallgatók - tájékoztatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) hétfőn az MTI-t.
Akik a 2022/23-as tanévben kezdik el az egyetemet, már megemelt Erasmus+ ösztöndíjjal utazhatnak külföldi részképzésre - áll a közleményben.
A minisztérium szerint az Erasmus+ programmal járó anyagi támogatás pontos összege a fogadó országtól függ: tanulmányok esetén havi 470-520 eurót, szakmai gyakorlat esetén pedig a 2021/2022-es tanévtől kezdve havi 620-670 eurót kapnak a hallgatók. Az Európán kívüli célországokba történő utazás esetén az ösztöndíj összege havi 700 euró, amelyhez utazási támogatás is jár.
Sőt már a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó, esti vagy levelező tagozatos, valamint önköltséges, nagycsaládban élő, árva vagy félárva hallgatók is kérhetik a kiegészítő ösztöndíjat -idézi az MTI a közelményt. Ez a kiegészítő támogatás rövid hallgatói mobilitás esetén 100-150 euró; külföldi részképzés és szakmai gyakorlat esetén pedig havi 250 euró járhat az alapösztöndíjon felül.
Így akár havi 900 eurót, vagyis megközelítőleg 360 ezer forintot meghaladó összeget is kaphatnak a hallgatók.
A megújult Erasmus+ program egyik fontos eleme a „környezetbarát utazás népszerűsítése”. Azok a hallgatók, akik a kiutazáshoz ilyen közlekedési formát, például autómegosztást vagy vonatozást választanak, egyszeri 50 eurós zöld utazási támogatást is igényelhetnek.
A kormány célja, "hogy 2030-ra évente legalább 20 ezer magyar egyetemista szerezzen tapasztalatot külföldön, ahol sokat tanulhatnak önmagukról, valamint a magyar és az európai kultúráról" – tette hozzá György Lászlót, a KIM innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
