Akár 60 ezer forinttal is több ösztöndíjat kaphatnak a külföldön tanuló magyar hallgatók - tájékoztatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) hétfőn az MTI-t.
Akik a 2022/23-as tanévben kezdik el az egyetemet, már megemelt Erasmus+ ösztöndíjjal utazhatnak külföldi részképzésre - áll a közleményben.
A minisztérium szerint az Erasmus+ programmal járó anyagi támogatás pontos összege a fogadó országtól függ: tanulmányok esetén havi 470-520 eurót, szakmai gyakorlat esetén pedig a 2021/2022-es tanévtől kezdve havi 620-670 eurót kapnak a hallgatók. Az Európán kívüli célországokba történő utazás esetén az ösztöndíj összege havi 700 euró, amelyhez utazási támogatás is jár.
Sőt már a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó, esti vagy levelező tagozatos, valamint önköltséges, nagycsaládban élő, árva vagy félárva hallgatók is kérhetik a kiegészítő ösztöndíjat -idézi az MTI a közelményt. Ez a kiegészítő támogatás rövid hallgatói mobilitás esetén 100-150 euró; külföldi részképzés és szakmai gyakorlat esetén pedig havi 250 euró járhat az alapösztöndíjon felül.
Így akár havi 900 eurót, vagyis megközelítőleg 360 ezer forintot meghaladó összeget is kaphatnak a hallgatók.
A megújult Erasmus+ program egyik fontos eleme a „környezetbarát utazás népszerűsítése”. Azok a hallgatók, akik a kiutazáshoz ilyen közlekedési formát, például autómegosztást vagy vonatozást választanak, egyszeri 50 eurós zöld utazási támogatást is igényelhetnek.
A kormány célja, "hogy 2030-ra évente legalább 20 ezer magyar egyetemista szerezzen tapasztalatot külföldön, ahol sokat tanulhatnak önmagukról, valamint a magyar és az európai kultúráról" – tette hozzá György Lászlót, a KIM innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
