2022-ben már nem rendelt el nyelvvizsga-amnesztiát a kormány, az idén bennragadt diplomákat mégis kiadhatják az egyetemek és főiskolák a végzetteknek.
Ha megjelenik a nyelvvizsga-kötelezettség eltörléséről szóló rendelet, kiadhatóvá válnak a korábban nyelvvizsga hiányában beragadt diplomák is
- mondta el az Eduline-nak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke. Ez idén - a 2020-as és a 2021-es nyelvvizsga-amnesztia után - 8-10 ezer hallgatót érinthet.
A részletszabályok még nem nyilvánosak, de az már most biztos, hogy nyelvvizsga nélkül akkor kaphatják majd meg az idén végzettek a diplomájukat, ha az adott egyetem vagy főiskola nem rendelkezik másképp, vagyis nem köti továbbra is nyelvvizsgához a diplomakiadást.
Csák János kulturális és innovációs miniszter csütörtök este ugyanis bejelentette: ezentúl az egyetemek, főiskolák dönthetnek majd arról, milyen szintű nyelvtudáshoz kötik a diploma kiadását. A jelenlegi szabályok alapján az alapszakos diploma megszerzéséhez legalább egy B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsga kell, több képzésen - például a népszerű gazdasági BSc-szakokon - azonban emellett egy szaknyelvi vizsgát is kell tenni.
A legnépszerűbb egyetemeken valószínűleg nem kell puhítani a szabályokon, az elsőévesek zöme ugyanis eleve nyelvvizsgával érkezik.
Korábban írtunk arról, hogy a HVG-rangsor adatai alapján a Budapesti Corvinus Egyetemen százból például kilencvenkilenc felvett hallgatónak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. A nyelvvizsgával felvettek aránya alapján összeállított rangsor második helyén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll 90,31 százalékkal, a harmadik pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem 89,63 százalékkal.
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
