2022-ben már nem rendelt el nyelvvizsga-amnesztiát a kormány, az idén bennragadt diplomákat mégis kiadhatják az egyetemek és főiskolák a végzetteknek.
Ha megjelenik a nyelvvizsga-kötelezettség eltörléséről szóló rendelet, kiadhatóvá válnak a korábban nyelvvizsga hiányában beragadt diplomák is
- mondta el az Eduline-nak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke. Ez idén - a 2020-as és a 2021-es nyelvvizsga-amnesztia után - 8-10 ezer hallgatót érinthet.
A részletszabályok még nem nyilvánosak, de az már most biztos, hogy nyelvvizsga nélkül akkor kaphatják majd meg az idén végzettek a diplomájukat, ha az adott egyetem vagy főiskola nem rendelkezik másképp, vagyis nem köti továbbra is nyelvvizsgához a diplomakiadást.
Csák János kulturális és innovációs miniszter csütörtök este ugyanis bejelentette: ezentúl az egyetemek, főiskolák dönthetnek majd arról, milyen szintű nyelvtudáshoz kötik a diploma kiadását. A jelenlegi szabályok alapján az alapszakos diploma megszerzéséhez legalább egy B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsga kell, több képzésen - például a népszerű gazdasági BSc-szakokon - azonban emellett egy szaknyelvi vizsgát is kell tenni.
A legnépszerűbb egyetemeken valószínűleg nem kell puhítani a szabályokon, az elsőévesek zöme ugyanis eleve nyelvvizsgával érkezik.
Korábban írtunk arról, hogy a HVG-rangsor adatai alapján a Budapesti Corvinus Egyetemen százból például kilencvenkilenc felvett hallgatónak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. A nyelvvizsgával felvettek aránya alapján összeállított rangsor második helyén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll 90,31 százalékkal, a harmadik pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem 89,63 százalékkal.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
