Azok, akik szeptemberben kezdenek tanulni egyetemen vagy főiskolán, a középiskolai diákigazolványukat október 31-ig használhatják.
A leendő egyetemisták és főiskolások a középiskolában kapott , a 2021/2022-es tanévre szóló matricával egészen október 31-ig jogosultak a diákkedvezményekre. Ezt követően pedig már az egyetem/főiskola gondoskodik az érvényesítésről.
A frissen felvetteknek a tanulmányi rendszeren keresztül (jellemzően a Neptunon) kell elindítaniuk az új diákigazolvány igénylését. Ehhez szükségetek lesz egy ún. NEK azonosítóra, amelyet az okmányirodákban igényelhettek díjmentesen. A diákigazolvány ingyenes mindenki számára, aki aktív jogviszonnyal és félévvel rendelkezik. Az igazolványt az egyetemnek/főiskolának postázzák ki, átvételének módjáról ott érdeklődhettek.
A felsőoktatási diákigazolványokat félévente kell érvényesíteni, ezt általában a hallgatói ügyfélszolgálaton tehettek meg. Előfordulhat, hogy van lehetőség postai úton való érvényesítésre is, ekkor azonban – egyetemtől függően – a postai költségeket nektek kell állnotok.
A felsőoktatásban tanulóknak a tanév első, tehát őszi szemeszterére érvényesített diákigazolványa március 31-ig, a második félévre érvényesített pedig október 31-ig lesz érvényes.
A diákigazolvány-ügyintézésről itt és itt találtok további információkat.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
